Győr – Simor János győri püspök, későbbi esztergomi érsek születésének 200. évfordulójáról püspöki szentmisével emlékeznek meg a Szent Rókus Plébániatemplomban péntek délután, majd emléktáblát avatnak a győr-szigeti plébánia épületén.
Az emléktáblát Pápai Lajos győri megyéspüspök szenteli fel – közölte Paksa Balázs, a Győri Egyházmegye sajtóreferense az MTI-vel csütörtökön.
Zsebedics József plébános a programról elmondta: a püspöki szentmise után Nemes Gábor, az egyházmegye levéltárosa méltatja Simor János életművét. Az ünnepség végén avatják és szentelik fel az emléktáblát, amelyet a püspök terrakotta portréja, Sándor József Péter munkája díszít. Simor János 1857-től egy évtizeden át volt a győri egyházmegye püspöke. Munkásságával beírta nevét a város történetébe. 1862-ben zárdát alapított iskolával és kórházzal a Szent Vince Leányai szerzetesnők számára. Két évvel később pedig bejárati tornyot építtetett a plébániatemplomnak. A tornyon ma is látható a neves püspök címere. Simor Jánost győri püspöki szolgálatát követően esztergomi érsekké, hercegprímássá nevezték ki. A kiegyezés után ő koronázta I. Ferenc Józsefet magyar királlyá. Szívügye volt az iskolák támogatása. Művészetpártolóként nagy összegeket áldozott a templomokra. A prímási palotában könyvtárat, képtárat és múzeumot létesített. Az esztergomi Keresztény Múzeum 1875-ben nyílt meg a közönség számára.
Az emléktáblát Pápai Lajos győri megyéspüspök szenteli fel – közölte Paksa Balázs, a Győri Egyházmegye sajtóreferense az MTI-vel csütörtökön.
Zsebedics József plébános a programról elmondta: a püspöki szentmise után Nemes Gábor, az egyházmegye levéltárosa méltatja Simor János életművét. Az ünnepség végén avatják és szentelik fel az emléktáblát, amelyet a püspök terrakotta portréja, Sándor József Péter munkája díszít. Simor János 1857-től egy évtizeden át volt a győri egyházmegye püspöke. Munkásságával beírta nevét a város történetébe. 1862-ben zárdát alapított iskolával és kórházzal a Szent Vince Leányai szerzetesnők számára. Két évvel később pedig bejárati tornyot építtetett a plébániatemplomnak. A tornyon ma is látható a neves püspök címere. Simor Jánost győri püspöki szolgálatát követően esztergomi érsekké, hercegprímássá nevezték ki. A kiegyezés után ő koronázta I. Ferenc Józsefet magyar királlyá. Szívügye volt az iskolák támogatása. Művészetpártolóként nagy összegeket áldozott a templomokra. A prímási palotában könyvtárat, képtárat és múzeumot létesített. Az esztergomi Keresztény Múzeum 1875-ben nyílt meg a közönség számára.
