2013. szeptember 21-én (szombaton) két csoportban, 10 és 11 órai kezdésekkel meglátogatjuk örökségünk kiemelkedő helyszínét, az 1561-ben Huszár Gál által alapított, azóta is folyamatosan működő nyomdát, amely az 50-es évektől az ALFÖLDI NYOMDA nevet viseli.
A nyomdamúzeum megtekintése szakavatott vezetéssel történik.
Gyülekezés a főbejáratnál (Böszörményi út 6.) Kérjük visszajelezni, melyik csoportba jelentkeznek! (elérhetőség lent).
2013. szeptember 22-én (vasárnap) 11 órai kezdettel megismerkedhetünk egyik műemlékünk múltjával és jövőjével. A volt HORTOBÁGY MALOM épületében nemrég szálloda létesült, amely megmutathatja, hogy forrásszegény korunkban hogyan tud egy műemlék fennmaradni, megújulni, új rendeltetéssel működőképes maradni. (Cím: Böszörményi út 1.)
Az Alföldi Nyomda története
Az Alföldi Nyomdáról röviden. Debrecen első és ma is működő nyomdáját Huszár Gál (1512? - 1575) alapította 1561-ben. Huszár Gál a krakkói egyetemen tanult, pályáját katolikus papként kezd-te. A hitújítás nyomán Luther Márton, később Johann Calvin Követője lett. 1554-től Mosonmagyar-óvárott lelkész. Szolgálata mellett 1558-ban nyomdát létesít és kiadja az első magyar nyelvű prédi-kációs könyvet. Hamarosan eretnekéggel vádolják, menekülni kényszerül. Kassán Verancsics Antal egri katolikus püspök elfogatja, de kassai hívei kiszabadítják, és Debrecenbe menekítik, ahol 1561-ben létrehozza az ország 9. nyomdáját. Más-fél év után elhagyja Debrecent. Több városban lelkészkedik, 1575-ben Pápán hal meg pestisben.
A debreceni nyomda első kiadványai: Méliusz Juhász Péternek 35 műve, Szegedi Gergely Énekes-könyve, 1579. Félegyházi Tamás Újtestamentum fordítása 1586-ban. A kiadványok közt széphistó-riák is vannak, úgy mint Ilosvay Selymes Péter: "Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles csele-kedeteiről" és Félegyházi Tamás: „Euryalus és Lukrétia Históriája". Debrecenben adják ki elsőként Balassa Bálint "Istenes énekeit". A vallásos művek mellett kiadnak nagy jelentőségű politikai röpi-ratokat és kiadványokat. (Werbőczi Hármas könyve, Rákóczi Manifestuma, l849-ben a "Független-ségi nyilatkozat, az l945 utáni első kormány rendeleteit és felhívásait tartalmazó kiadvány.)
Huszár Gál első nyomdája az öreg kollégium egyik földszinti szobájában volt, innen 1571-ben köl-tözött a mára már megszűnt Nyomtató utcába. Hosszú ideig a református egyház tulajdona, később részben a városé. De legnagyobb megrendelője továbbra is a református egyház, amely mindig nagy hatással volt a nyomda működésére. 1948-ban államosítják, 1949-ben felveszi az Alföldi Nyomda nevet. A nyomda fennállásának 425-ik évfordulójára megjelenik a „Nyomdász életmód történeti ta-nulmányok" c. kötet. 1990-ben megszűnik az ólomszedés, 2001-től a digitális eljárás váltja fel a ko-rábbi technológiákat.
Az Alföldi Nyomda Házi Múzeumát látogatva, részletesen megismerhetjük a nyomda és a benne dolgozó nyomdászok történetét, munkásságát.
Debrecen malmai
Debrecen, a mezőgazdasági város mindig jelentős malomiparral rendelkezett. 1715-ben 48, 1821-ben már 96 malom van a városban, többségében szárazmalom. (3 vízimalom: egy a Tócón és kettő a Hortobágyon) A malmok nagy része magántulajdon (családoké: Dobozi, Domokos, Erdődi, Víg-kedvű, földesuraké: Lónyay Menyhért, és Vay Miklós), de a városnak is vannak malmai. A vízimalmok 1848-ra annyira rossz állapotúak lettek, hogy a város elárverezte azokat. Debrecen első ipari jellegű üzeme az István malom 1848-ban kezdi meg működését. 1863 után sorra alakulnak a szárazmalmok. Ezek tulajdonosai nem maguk működtették a malmokat, hanem vagy bérbe adták, vagy segédeket alkalmaztak. (Pl. Vecsei Imre építész - ács 27 legénnyel, és 7 inassal dolgozott. Két szélmalma volt a Kiscsapó utcán, és a mai Apafi utcán lévő major-sági földjén. 1865-66 évben a szélmalmait két örlőköves gőzmalommá alakította.)
1864-ben Barcsay Miklós építész a Mester utcai kapun kívül vásárol telket, és a következő évben megépíti rá szélmalmát. Ez a Hortobágy malom. De engedélyt kap egy másik malom építésére a Hadházi út mentén is. (Az egykori molnár céh tagjai közül egyedül Veres István lett malomtulajdo-nos.) Régi malmok emlékét őrzi néhány debreceni utca neve, így az Egymalom, Kétmalom, Ötma-lom utcák. A szárazmalmok helyét átveszik a szélmalmok, ezek egy részét a 19. sz. végére gőzmal-mokká alakítják. Legtovább működő debreceni malmok, melyek még a második világháború után is működtek egy ideig: Az Apafi utcai (Vécsei Imre) malom, az István gőzmalom, és a Hortobágy ma-lom. A Hortobágy malom az elmúlt évtizedekben, gazdátlanul, üresen állt, alagsori részében, és oldalszárnyában bútorbolt, kerékpárbolt volt. Új tulajdonosa az épületet – eredeti szerkezeti formá-ját meghagyva – felújította. Benne a kornak magfelelő szállodát és éttermet alakított ki.
Kulturális Örökség Napjai 2013. A debreceni városvédők rendezvénye.
Az ismertetőket összeállította: Reiner Ferencné
A nyomdamúzeum megtekintése szakavatott vezetéssel történik.
Gyülekezés a főbejáratnál (Böszörményi út 6.) Kérjük visszajelezni, melyik csoportba jelentkeznek! (elérhetőség lent).
2013. szeptember 22-én (vasárnap) 11 órai kezdettel megismerkedhetünk egyik műemlékünk múltjával és jövőjével. A volt HORTOBÁGY MALOM épületében nemrég szálloda létesült, amely megmutathatja, hogy forrásszegény korunkban hogyan tud egy műemlék fennmaradni, megújulni, új rendeltetéssel működőképes maradni. (Cím: Böszörményi út 1.)
Az Alföldi Nyomda története
Az Alföldi Nyomdáról röviden. Debrecen első és ma is működő nyomdáját Huszár Gál (1512? - 1575) alapította 1561-ben. Huszár Gál a krakkói egyetemen tanult, pályáját katolikus papként kezd-te. A hitújítás nyomán Luther Márton, később Johann Calvin Követője lett. 1554-től Mosonmagyar-óvárott lelkész. Szolgálata mellett 1558-ban nyomdát létesít és kiadja az első magyar nyelvű prédi-kációs könyvet. Hamarosan eretnekéggel vádolják, menekülni kényszerül. Kassán Verancsics Antal egri katolikus püspök elfogatja, de kassai hívei kiszabadítják, és Debrecenbe menekítik, ahol 1561-ben létrehozza az ország 9. nyomdáját. Más-fél év után elhagyja Debrecent. Több városban lelkészkedik, 1575-ben Pápán hal meg pestisben.
A debreceni nyomda első kiadványai: Méliusz Juhász Péternek 35 műve, Szegedi Gergely Énekes-könyve, 1579. Félegyházi Tamás Újtestamentum fordítása 1586-ban. A kiadványok közt széphistó-riák is vannak, úgy mint Ilosvay Selymes Péter: "Az híres nevezetes Tholdi Miklósnak jeles csele-kedeteiről" és Félegyházi Tamás: „Euryalus és Lukrétia Históriája". Debrecenben adják ki elsőként Balassa Bálint "Istenes énekeit". A vallásos művek mellett kiadnak nagy jelentőségű politikai röpi-ratokat és kiadványokat. (Werbőczi Hármas könyve, Rákóczi Manifestuma, l849-ben a "Független-ségi nyilatkozat, az l945 utáni első kormány rendeleteit és felhívásait tartalmazó kiadvány.)
Huszár Gál első nyomdája az öreg kollégium egyik földszinti szobájában volt, innen 1571-ben köl-tözött a mára már megszűnt Nyomtató utcába. Hosszú ideig a református egyház tulajdona, később részben a városé. De legnagyobb megrendelője továbbra is a református egyház, amely mindig nagy hatással volt a nyomda működésére. 1948-ban államosítják, 1949-ben felveszi az Alföldi Nyomda nevet. A nyomda fennállásának 425-ik évfordulójára megjelenik a „Nyomdász életmód történeti ta-nulmányok" c. kötet. 1990-ben megszűnik az ólomszedés, 2001-től a digitális eljárás váltja fel a ko-rábbi technológiákat.
Az Alföldi Nyomda Házi Múzeumát látogatva, részletesen megismerhetjük a nyomda és a benne dolgozó nyomdászok történetét, munkásságát.
Debrecen malmai
Debrecen, a mezőgazdasági város mindig jelentős malomiparral rendelkezett. 1715-ben 48, 1821-ben már 96 malom van a városban, többségében szárazmalom. (3 vízimalom: egy a Tócón és kettő a Hortobágyon) A malmok nagy része magántulajdon (családoké: Dobozi, Domokos, Erdődi, Víg-kedvű, földesuraké: Lónyay Menyhért, és Vay Miklós), de a városnak is vannak malmai. A vízimalmok 1848-ra annyira rossz állapotúak lettek, hogy a város elárverezte azokat. Debrecen első ipari jellegű üzeme az István malom 1848-ban kezdi meg működését. 1863 után sorra alakulnak a szárazmalmok. Ezek tulajdonosai nem maguk működtették a malmokat, hanem vagy bérbe adták, vagy segédeket alkalmaztak. (Pl. Vecsei Imre építész - ács 27 legénnyel, és 7 inassal dolgozott. Két szélmalma volt a Kiscsapó utcán, és a mai Apafi utcán lévő major-sági földjén. 1865-66 évben a szélmalmait két örlőköves gőzmalommá alakította.)
1864-ben Barcsay Miklós építész a Mester utcai kapun kívül vásárol telket, és a következő évben megépíti rá szélmalmát. Ez a Hortobágy malom. De engedélyt kap egy másik malom építésére a Hadházi út mentén is. (Az egykori molnár céh tagjai közül egyedül Veres István lett malomtulajdo-nos.) Régi malmok emlékét őrzi néhány debreceni utca neve, így az Egymalom, Kétmalom, Ötma-lom utcák. A szárazmalmok helyét átveszik a szélmalmok, ezek egy részét a 19. sz. végére gőzmal-mokká alakítják. Legtovább működő debreceni malmok, melyek még a második világháború után is működtek egy ideig: Az Apafi utcai (Vécsei Imre) malom, az István gőzmalom, és a Hortobágy ma-lom. A Hortobágy malom az elmúlt évtizedekben, gazdátlanul, üresen állt, alagsori részében, és oldalszárnyában bútorbolt, kerékpárbolt volt. Új tulajdonosa az épületet – eredeti szerkezeti formá-ját meghagyva – felújította. Benne a kornak magfelelő szállodát és éttermet alakított ki.
Kulturális Örökség Napjai 2013. A debreceni városvédők rendezvénye.
Az ismertetőket összeállította: Reiner Ferencné
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése