Maderspach Károly (1791-1849) hídtervező, bányamérnök és felesége életét mutatja be a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban szombattól látogatható tárlat.
A Hidakat épített időn és folyókon át című, augusztus 3-ig látható kiállítás látogatói megtudhatják, hogy milyen különleges hidat épített volna Maderspach Károly a Lánchíd helyére. A magyar hidász terve ugyanis a Lánchíd terve mögött II. díjat nyert annak idején.
A kiállítás bemutatja a ruszkabányai vállalkozást, Maderspach vonóláncos ívhídjait, kitér 1849-49-es szerepvállalására és arra, hogy miért váltott ki Európa-szerte Haynau-ellenes felzúdulást Maderspach Károlyné meghurcolása - közölte a múzeum pénteken az MTI-vel.
Maderspach Károly társaival Ruszkabányán üzemeltette vállalkozását. Első hídja Lugoson, a Csuka-patak felett mindössze 12 évet ért meg, mert 1845-ben egy bivalycsorda alatt leszakadt. Második hídját 1837-ben 41 méter fesztávolsággal Herkulesfürdőn építette meg a Cserna folyó felett. Ez a híd 1838-ban még egy földrengést is kiállt, javítás nélkül 1896-ig használták.
Maderspach Károly saját tervet nyújtott be arra a pályázatra, amelyet az első állandó pesti híd terveire írtak ki. Ugyan a nyertes a Széchenyi István által is támogatott William Tierney Clark lett, de Maderspach tervei mellett is többen kiálltak. Ma úgy vélik a szakemberek, hogy ez a híd nem lett volna megépíthető, de tervezőjének elismerést hozott.
Ezt a felívelő, üzletileg is sikeres karriert az 1848-49-es szabadságharc derékba törte. A szabadságharc alatt ágyúkkal látta el a honvédséget, ezért feleségét Haynau parancsára koholt vádak alapján nyilvánosan megvesszőzték. A megaláztatást Maderspach Károly nem viselte el, öngyilkos lett.
A kiállítást a házaspár leszármazottja, Maderspach Kinga és a Maderspach Családi Alapítvány rendezte a családi hagyatékból.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése