Az 1700-as években Nyíregyházát az elnéptelenedéstől megmentő tirpákság életének megismertetésére számítógépes ismeretterjesztésbe kezd a Sóstói Múzeumfalu szeptemberben - közölte az intézmény közművelődési munkatársa az MTI-vel.
MTI - Kisgyörgy Tamás elmondta: Bursza a tirpákoknál elnevezésű pályázatukra több mint 27 millió forint európai uniós támogatást nyertek, s a projekt révén 12 oktatási intézmény diákjai ismerhetik meg a valamikori Nyíregyházát újranépesítő szlovák ajkú emberek történetét, életét és szokásait.
A török idők után Nyíregyháza lakóinak száma vészesen megfogyatkozott, ezért a település földesura, gróf Károlyi Ferenc 1753-ban magyarországi szlovákokkal igyekezett újratelepíteni az akkori kis községet. Földterületére hívta őket, ahol szabad vallásgyakorlást, házuk építésének segítését, három évi adómentességet és belső autonómiát ajánlott nekik. Békés megyében Petrikovics János csizmadiamester szervezte az áttelepülőket, ahonnan Békéscsabáról, Szarvasról, Gyuláról, Mezőberényből, Orosházáról és Tótkomlósról végül 214 család költözött a nyírségi településre. Károlyit és Petrikovicsot azóta is városalapítóként tisztelik Nyíregyházán. Jött továbbá 117 család a történelmi Borsod, Gömör, Hont, Nógrád és Zólyom vármegyék felvidéki részeiből is.
A szabad vallásgyakorlás ígérete ellenére akkoriban evangélikus felekezetükért megkülönböztetésben, üldöztetésben volt részük a betelepülőknek, akik mindezt alázattal tűrték, s emiatt ragasztották rájuk a "tirpák" nevet.
A Sóstói Múzeumfalu számítógépes ismeretterjesztése számtalan érdekességgel mutatja majd be a tirpákság régmúltját. Közte a projektnévadó burszát is megismerhetik az érintett iskolák diákjai a 10 feladatot magába foglaló időutazáson.
Hajdan a bursza a tirpákok nyári ünnepe, amelyet vasárnap délutánonként rendeztek a legények. Különféle táncokat jártak cigánybanda muzsikájára. Amolyan mai táncház volt a rendezvény, a fiatalok akkori legkedveltebb mulatságaként emlegették. Bemutattak és tanítottak minden tirpák táncot, olykor a csak férfiak által bokázott gácséros táncot is, amelyet ma már senki sem tud eljárni az utódok közül.
A nyíregyházi tirpákok száma a II. világháború után jelentősen megcsappant, a Benes-dekrétum, az erőszakos lakosságcsere alapján, 4506 magát szlováknak valló embert telepítettek át a Nyírségből a felvidéki Lévai-járás nyolc településére, míg onnan magyaroknak kellett elköltözniük otthonaikból.
MTI - Kisgyörgy Tamás elmondta: Bursza a tirpákoknál elnevezésű pályázatukra több mint 27 millió forint európai uniós támogatást nyertek, s a projekt révén 12 oktatási intézmény diákjai ismerhetik meg a valamikori Nyíregyházát újranépesítő szlovák ajkú emberek történetét, életét és szokásait.
A török idők után Nyíregyháza lakóinak száma vészesen megfogyatkozott, ezért a település földesura, gróf Károlyi Ferenc 1753-ban magyarországi szlovákokkal igyekezett újratelepíteni az akkori kis községet. Földterületére hívta őket, ahol szabad vallásgyakorlást, házuk építésének segítését, három évi adómentességet és belső autonómiát ajánlott nekik. Békés megyében Petrikovics János csizmadiamester szervezte az áttelepülőket, ahonnan Békéscsabáról, Szarvasról, Gyuláról, Mezőberényből, Orosházáról és Tótkomlósról végül 214 család költözött a nyírségi településre. Károlyit és Petrikovicsot azóta is városalapítóként tisztelik Nyíregyházán. Jött továbbá 117 család a történelmi Borsod, Gömör, Hont, Nógrád és Zólyom vármegyék felvidéki részeiből is.
A szabad vallásgyakorlás ígérete ellenére akkoriban evangélikus felekezetükért megkülönböztetésben, üldöztetésben volt részük a betelepülőknek, akik mindezt alázattal tűrték, s emiatt ragasztották rájuk a "tirpák" nevet.
A Sóstói Múzeumfalu számítógépes ismeretterjesztése számtalan érdekességgel mutatja majd be a tirpákság régmúltját. Közte a projektnévadó burszát is megismerhetik az érintett iskolák diákjai a 10 feladatot magába foglaló időutazáson.
Hajdan a bursza a tirpákok nyári ünnepe, amelyet vasárnap délutánonként rendeztek a legények. Különféle táncokat jártak cigánybanda muzsikájára. Amolyan mai táncház volt a rendezvény, a fiatalok akkori legkedveltebb mulatságaként emlegették. Bemutattak és tanítottak minden tirpák táncot, olykor a csak férfiak által bokázott gácséros táncot is, amelyet ma már senki sem tud eljárni az utódok közül.
A nyíregyházi tirpákok száma a II. világháború után jelentősen megcsappant, a Benes-dekrétum, az erőszakos lakosságcsere alapján, 4506 magát szlováknak valló embert telepítettek át a Nyírségből a felvidéki Lévai-járás nyolc településére, míg onnan magyaroknak kellett elköltözniük otthonaikból.
