Kedden nyílt meg az igen nívós Frankfurti Könyvvásár, immár 65. alkalommal, és máris számos feszültség került a felszínre az eseményen.
A németországi könyves találkozó a legnagyobb a maga nemében: sok ezer kiállító és rendezvény, másfél ezer szerző, száz országból. Az idei díszvendég Brazília, ezért a programok bírálója az ország legsikeresebb írója, Paulo Coelho lehetett, aki azonban olyannyira nem volt elégedett, hogy nem is hajlandó megjelenni az eseményen. Leginkább azzal nem értett egyet, hogy mely szerzőknek teremtenek a szervezők lehetőséget a bemutatkozásra. Szerinte nem az számított a döntésnél, hogy ki reprezentálná legjobban az izgalmas brazil irodalmi szcénát, hanem a politika. Úgy tűnik, Paulo Coelho nagyon a szívén viseli a pályakezdő írók sorsát.
A vásár fő vitatémája a rögzített árak fenntartása a könyvpiacon. Ugyanis a nagy amerikai cégek ez ellen küzdenek, és ha sikerülne elérniük, hogy olcsóbban árulhassák a nyomtatott irodalmat, akkor a hagyományos könyvesboltok azonnal lehúzhatnák a rolót. Ráadásul sokak félelme, hogy nem olyan odaadással kezelik a könyvkiadás és -terjesztés ügyét, mint egy kisebb, csak ezzel foglalkozó cég.
A találkozó legfontosabb gondolatai a fejlődés és az újdonság. Ezt több módon próbálják a programban hangsúlyozni. Egyrészt előtérbe kerül a gyermek- és ifjúsági irodalom mint a legdinamikusabban megújuló ágazat. Másrészt sok figyelem irányul a könyvkiadás és a kereskedelem legfrissebb formáira, alternatív lehetőségeire.
A németországi könyves találkozó a legnagyobb a maga nemében: sok ezer kiállító és rendezvény, másfél ezer szerző, száz országból. Az idei díszvendég Brazília, ezért a programok bírálója az ország legsikeresebb írója, Paulo Coelho lehetett, aki azonban olyannyira nem volt elégedett, hogy nem is hajlandó megjelenni az eseményen. Leginkább azzal nem értett egyet, hogy mely szerzőknek teremtenek a szervezők lehetőséget a bemutatkozásra. Szerinte nem az számított a döntésnél, hogy ki reprezentálná legjobban az izgalmas brazil irodalmi szcénát, hanem a politika. Úgy tűnik, Paulo Coelho nagyon a szívén viseli a pályakezdő írók sorsát.
A vásár fő vitatémája a rögzített árak fenntartása a könyvpiacon. Ugyanis a nagy amerikai cégek ez ellen küzdenek, és ha sikerülne elérniük, hogy olcsóbban árulhassák a nyomtatott irodalmat, akkor a hagyományos könyvesboltok azonnal lehúzhatnák a rolót. Ráadásul sokak félelme, hogy nem olyan odaadással kezelik a könyvkiadás és -terjesztés ügyét, mint egy kisebb, csak ezzel foglalkozó cég.
A találkozó legfontosabb gondolatai a fejlődés és az újdonság. Ezt több módon próbálják a programban hangsúlyozni. Egyrészt előtérbe kerül a gyermek- és ifjúsági irodalom mint a legdinamikusabban megújuló ágazat. Másrészt sok figyelem irányul a könyvkiadás és a kereskedelem legfrissebb formáira, alternatív lehetőségeire.
Mi a legmenőbb a Frankfurti Könyvvásáron?
Bár a 65. Frankfurti Könyvvásár díszvendége Brazília, a rendezvényen természetesen kiemelt helyet kap a német nyelvű irodalom. Bár magyarul még kevés jelent meg az ottani sikerszerzőktől, mi mégis igyekeztünk összegyűjteni, hogy kik azok, akiktől lehet és kell is olvasni. Emellett pedig kedvenc magyar alkotóink is sorra jelentetik meg könyveiket németül, amelyek a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése képviseletében szerepelnek a Frankfurti Könyvvásáron.
Jenny Erpenbeck az írás mellett rendez is, otthonában pedig már számos rangos irodalmi díjat bezsebelt. Az Otthon című könyvet nagyon tudjuk ajánlani tőle.
Ezzel a kötetével a Lipcsei Könyvvásár tavalyi díját nyerte el Clemens J. Setz, osztrák szerző.
Wolfgang Herrndorf hosszú betegség után vetett véget saját életének, Csikk című művét azonban már a tragikus esemény előtt is kultstátuszba emelték az olvasók.
Tóth Krisztina egyik legjobb kötete, a különlegesen felépített Pixel már németül is olvasható.
Darvasi László 2009-es, Virágzabálók című regénye augusztusban jelent meg német nyelven, az író ezzel szerepel Frankfurtban.
A Kedves ismeretlen külföldi sikeréről csak a könyvvásáron tartózkodók számolhatnak be, Kemény István kötetének fordítása ugyanis az esemény nyitóestéjén jelent meg.
Jenny Erpenbeck az írás mellett rendez is, otthonában pedig már számos rangos irodalmi díjat bezsebelt. Az Otthon című könyvet nagyon tudjuk ajánlani tőle.
Ezzel a kötetével a Lipcsei Könyvvásár tavalyi díját nyerte el Clemens J. Setz, osztrák szerző.
Wolfgang Herrndorf hosszú betegség után vetett véget saját életének, Csikk című művét azonban már a tragikus esemény előtt is kultstátuszba emelték az olvasók.
Tóth Krisztina egyik legjobb kötete, a különlegesen felépített Pixel már németül is olvasható.
Darvasi László 2009-es, Virágzabálók című regénye augusztusban jelent meg német nyelven, az író ezzel szerepel Frankfurtban.
A Kedves ismeretlen külföldi sikeréről csak a könyvvásáron tartózkodók számolhatnak be, Kemény István kötetének fordítása ugyanis az esemény nyitóestéjén jelent meg.
