Angelo Amato bíboros hirdeti ki szombaton Sándor István vértanú, szalézi szerzetes boldoggá avatását Budapesten.
MTI - A közjogi méltóságok jelenlétében a Szent István-bazilika előtt tartandó szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros lesz.
Ábrahám Béla elmondta, hogy a vértanúk ereklyéjét a boldoggá avatási szertartásokon fel szokták vinni az oltárra, de mivel Sándor István földi maradványainak pontos holléte egyelőre nem ismert, jelképesen a leveleit és a szüleinek rajzolt képregényét viszik fel az oltárra.
Szólt arról is, hogy Sándor István ügye "gyorsan célhoz ért", mert hamar igazolták, hogy "hiteles, igaz vértanúságot" szenvedett el.
Sándor Istvánnak minden magyar ember számára van mondanivalója - hangsúlyozta a szalézi tartományfőnök, hozzátéve, hogy a tervek szerint a ceremónián részt vesz Ausztria prímása, a belgrádi érsek, a Lateráni Egyetem rektora és Don Pascual Chavez rendfőnök is.
A vértanú életét ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy Sándor István nem pap volt, hanem testvér, aki világi foglalkozást gyakorolva élt szerzetesként. 1949-ben megszerezte a nyomdász mesteri oklevelet, és a rend tannyomdájában, az újpesti Clarisseumban dolgozott. Megemlítette, hogy a Clarisseum most is létezik, de nem szalézi fenntartásban, csak a hozzá tartozó templomot kapták vissza a rendszerváltás után. A templom mai plébánosa személyesen ismerte Sándort Istvánt, aki sekrestyésként is tevékenykedett ott és ministránscsoportokat vezetett - tette hozzá.
Felidézte, hogy a munkásfiatalok a pártállami időkben nehezen találtak otthonra az egyházban, ebben segített nekik a Katolikus Iparos- és Munkásifjak Országos Egyesülete, melynek keretében hittant oktattak, és segítették őket eligazodni "a szabadidő és a munka világában". Sándor Istvánnak hat ilyen csoportja volt.
Ábrahám Béla szólt arról is, hogy az egyházüldözés idején, 1950 februárjától Sándor István a Persil gyárban álnéven és álbajusszal dolgozott. Eközben mindent megtett annak érdekében, hogy a fiatalok ne maradjanak egyedül, sőt még "a diktatúra gyárában" is kitüntették, amíg nem tudták, kiről van szó.
Az ellene indult pernek az volt az alapja, hogy Újpesten Pokol Csárda néven kocsma nyílt, Sándor István tanítványai pedig ezt úgy értelmezték, hogy kigúnyolták a keresztény hitet, és éjjel szurokkal lekenték a feliratot. A rendőrség kézre kerítette a fiatalokat, Sándor István neveltjeit. A perben végül három halálos ítélet született, közöttük Sándor Istváné, aki a fiataloktól azt kérte, hogy "mindent valljanak rá" - mondta.
Szólt arról is, hogy jelenleg is kutatják, hol lehet pontosan Sándor István holtteste. Annak megállapítására, hogy a rákoskeresztúri köztemetőn belül melyik parcella melyik sorába temették, történészi, levéltárosi munka szükséges - jegyezte meg.
Beszámolt arról is, hogy Don Bosco lelkét kaptad címmel már nyomdában van a Sándor Istvánról szóló könyv, amelyet a tervek szerint a ceremónia napján kézbe kaphatnak az érdeklődők. A szalézi hagyományok szerint emlékérem is készült erre az alkalomra.
A szertartást az M1 és a Duna, valamint a Kossuth Rádió és a Magyar Katolikus Rádió is egyenes adásban közvetíti, a Kossuth Rádió pedig tematikus délelőttön is megemlékezik Sándor Istvánról.
A pápa nagycsütörtökön szentesítette Sándor István és másik hatvankét ember vértanúságát.
MTI - A közjogi méltóságok jelenlétében a Szent István-bazilika előtt tartandó szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros lesz.
Ábrahám Béla elmondta, hogy a vértanúk ereklyéjét a boldoggá avatási szertartásokon fel szokták vinni az oltárra, de mivel Sándor István földi maradványainak pontos holléte egyelőre nem ismert, jelképesen a leveleit és a szüleinek rajzolt képregényét viszik fel az oltárra.
Szólt arról is, hogy Sándor István ügye "gyorsan célhoz ért", mert hamar igazolták, hogy "hiteles, igaz vértanúságot" szenvedett el.
Sándor Istvánnak minden magyar ember számára van mondanivalója - hangsúlyozta a szalézi tartományfőnök, hozzátéve, hogy a tervek szerint a ceremónián részt vesz Ausztria prímása, a belgrádi érsek, a Lateráni Egyetem rektora és Don Pascual Chavez rendfőnök is.
A vértanú életét ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy Sándor István nem pap volt, hanem testvér, aki világi foglalkozást gyakorolva élt szerzetesként. 1949-ben megszerezte a nyomdász mesteri oklevelet, és a rend tannyomdájában, az újpesti Clarisseumban dolgozott. Megemlítette, hogy a Clarisseum most is létezik, de nem szalézi fenntartásban, csak a hozzá tartozó templomot kapták vissza a rendszerváltás után. A templom mai plébánosa személyesen ismerte Sándort Istvánt, aki sekrestyésként is tevékenykedett ott és ministránscsoportokat vezetett - tette hozzá.
Felidézte, hogy a munkásfiatalok a pártállami időkben nehezen találtak otthonra az egyházban, ebben segített nekik a Katolikus Iparos- és Munkásifjak Országos Egyesülete, melynek keretében hittant oktattak, és segítették őket eligazodni "a szabadidő és a munka világában". Sándor Istvánnak hat ilyen csoportja volt.
Ábrahám Béla szólt arról is, hogy az egyházüldözés idején, 1950 februárjától Sándor István a Persil gyárban álnéven és álbajusszal dolgozott. Eközben mindent megtett annak érdekében, hogy a fiatalok ne maradjanak egyedül, sőt még "a diktatúra gyárában" is kitüntették, amíg nem tudták, kiről van szó.
Az ellene indult pernek az volt az alapja, hogy Újpesten Pokol Csárda néven kocsma nyílt, Sándor István tanítványai pedig ezt úgy értelmezték, hogy kigúnyolták a keresztény hitet, és éjjel szurokkal lekenték a feliratot. A rendőrség kézre kerítette a fiatalokat, Sándor István neveltjeit. A perben végül három halálos ítélet született, közöttük Sándor Istváné, aki a fiataloktól azt kérte, hogy "mindent valljanak rá" - mondta.
Szólt arról is, hogy jelenleg is kutatják, hol lehet pontosan Sándor István holtteste. Annak megállapítására, hogy a rákoskeresztúri köztemetőn belül melyik parcella melyik sorába temették, történészi, levéltárosi munka szükséges - jegyezte meg.
Beszámolt arról is, hogy Don Bosco lelkét kaptad címmel már nyomdában van a Sándor Istvánról szóló könyv, amelyet a tervek szerint a ceremónia napján kézbe kaphatnak az érdeklődők. A szalézi hagyományok szerint emlékérem is készült erre az alkalomra.
A szertartást az M1 és a Duna, valamint a Kossuth Rádió és a Magyar Katolikus Rádió is egyenes adásban közvetíti, a Kossuth Rádió pedig tematikus délelőttön is megemlékezik Sándor Istvánról.
A pápa nagycsütörtökön szentesítette Sándor István és másik hatvankét ember vértanúságát.
