Jókai Mór (1825-1904) A bolondok grófja című vígjátékát, azaz az író megfogalmazása szerint az e címet viselő "énekes bohóságot" 1887-ben mutatták be a Budapesti Népszínházban, tehát az akkori számítások szerint már idős, 62 esztendős korában. (Az "öregség" persze relatív: jó tíz év elteltével Jókai megnősül, s többek őszinte megdöbbenésére feleségül veszi a húszéves Nagy Bella színésznőt.)
A bolondok grófja elég nehezen illeszthető bele munkásságába, bár tudni való, hogy a nagy mesemondó életműve igencsak gazdag mind "mennyiségét" (száznál is több kötetre valót írása van), mind tematikáját tekintve.
Mindenesetre fontos körülmény, hogy ekkorra már húsz esztendő telt el a kiegyezéstől, s mondhatni, hogy az ország helyzete stabilizálódni látszott.
A lényeg: az író már megírta a számára és számunkra legfontosabb nagyregényeit, melyekben felidézte a nemzeti múlt szinte egészét, és mintegy bemutatja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett.
A 80-as évekre már olykor el is távolodott (főleg a mindennapi) valóságtól, esetenként kalandregényeket vagy bűnügyi történetet ír.
Ekképpen persze A bolondok grófja nem lóg ki semmiféle sorból, és színműként sem egyedi, hisz több dolgozata is van, amelyet színpadra szánt.
Bár írásaira gondolva nem ez ugrik be elsőre, azt is tudjuk Jókairól, hogy jó humora volt, így a bohóság sem állt messzire tőle.
A bolondok grófja tehát, ha nem is jellemzi Jókai munkásságát, ám azt mindenképp bizonyítja, hogy a Mester több hangszeren is kitűnően játszott.
Jókai Mór: A bolondok grófja című énekes bohóságának premierje október 11-én, pénteken lesz az Újszínház Nagyteremben.
A bolondok grófja elég nehezen illeszthető bele munkásságába, bár tudni való, hogy a nagy mesemondó életműve igencsak gazdag mind "mennyiségét" (száznál is több kötetre valót írása van), mind tematikáját tekintve.
Mindenesetre fontos körülmény, hogy ekkorra már húsz esztendő telt el a kiegyezéstől, s mondhatni, hogy az ország helyzete stabilizálódni látszott.
A lényeg: az író már megírta a számára és számunkra legfontosabb nagyregényeit, melyekben felidézte a nemzeti múlt szinte egészét, és mintegy bemutatja azt az utat, amelyet a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtett.
A 80-as évekre már olykor el is távolodott (főleg a mindennapi) valóságtól, esetenként kalandregényeket vagy bűnügyi történetet ír.
Ekképpen persze A bolondok grófja nem lóg ki semmiféle sorból, és színműként sem egyedi, hisz több dolgozata is van, amelyet színpadra szánt.
Bár írásaira gondolva nem ez ugrik be elsőre, azt is tudjuk Jókairól, hogy jó humora volt, így a bohóság sem állt messzire tőle.
A bolondok grófja tehát, ha nem is jellemzi Jókai munkásságát, ám azt mindenképp bizonyítja, hogy a Mester több hangszeren is kitűnően játszott.
Jókai Mór: A bolondok grófja című énekes bohóságának premierje október 11-én, pénteken lesz az Újszínház Nagyteremben.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése