A híres színesbőrű amerikai sprinter, Jesse Owens életéről és karrierjéről készül filmet forgatni a Disney stúdió. Owens négy aranyérmet szerzett az 1936-os berlini olimpián, amivel állítólag igencsak feldühítette az árja faj felsőbbrendűségét szajkózó Führert.
Jesse Owens az olimpiai játékok történetének egyik legendás figurája lett, miután több mint 77 évvel ezelőtt négy kategóriában nyert aranyérmet a nácik uralta Berlinben. Azóta egyetlen sportoló nyújtotta ugyanezt a teljesítményt, ugyanabban a négy versenytípusban: Carl Lewis 1984-ben, Los Angelesben.
A Disney életrajzi filmjét Antoine Fuqua fogja rendezni. Forgatókönyvének alapja a Triumph: The Untold Story of Jesse Owens and Hitler's Olympics című könyv lesz, amelyet a sportújságíró Jeremy Schaap írt. Az ő munkáját fogja forgatókönyvvé alakítani David Seidler, akit A király beszédéért korábban Oscarral tüntetett ki az amerikai filmakadémia.
Az alabamai földművescsaládban született Jesse Owens berlini teljesítményéről Albert Speer is írt visszaemlékezéseiben: „Hitler nagyon elégedetlen volt a színesbőrű futó, Jesse Owens győzelemsorozata miatt”, a berlini olimpia célja ugyanis az lett volna, hogy bebizonyítsák a nagyvilágnak az árják felsőbbrendűségét. A Führer csak a győztes német sportolókkal fogott kezet, és elhagyta a berlini stadiont, amikor színesbőrűek nyertek valamelyik versenyszámban. Soha nem gratulált Owensnek sem, a sportoló mégis azt írta memoárjában, hogy nem érzett megvetést a diktátor részéről: „Amikor a kancellár előtt elhaladtam, ő felállt, felém lendítette a kezét, és én is tettem őfelé egy apró gesztust. Azt hiszem, az újságírók rossz ízlését bizonyítja, hogy kritizálták a pillanat legnagyobb emberét Németországban.”
Owens inkább az Egyesült Államok elnökére haragudott, amiért nem volt hajlandó fogadni őt a Fehér Házban az olimpiai játékok után. „Nem Hitler nézett le engem, hanem Roosevelt. Amikor megjelentek azok a történetek, amelyek szerint Hitler lekezelően bánt velem, és az Egyesült Államokba való hazatértem után nem ülhettem többé az autóbuszok első felében, hátra kellett ülnöm, nem élhettem többé ott, ahol akartam” – emlékezett vissza a korszak Amerikájának rasszizmusára a sportoló.
A berlini verseny idején Owen összebarátkozott német rivlisával Luz Longgal, és néhány levelet is váltottak a következő hónapokban. „Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy Luz Long barátságot kössön velem Hitler orra előtt – vélte Owens. – Megnyerheted az összes díjat és kupát, amit én megszereztem, de egyik sem ér annyit, mint az a 24 karátos barátság, amely Luz Longgal abban az időben összefűzött. Azt hiszem, Hitler megbolondult mérgében, amikor mi ketten üdvözlésképpen összeölelkeztünk a pódiumon.”
(Mediafax)
Jesse Owens az olimpiai játékok történetének egyik legendás figurája lett, miután több mint 77 évvel ezelőtt négy kategóriában nyert aranyérmet a nácik uralta Berlinben. Azóta egyetlen sportoló nyújtotta ugyanezt a teljesítményt, ugyanabban a négy versenytípusban: Carl Lewis 1984-ben, Los Angelesben.
A Disney életrajzi filmjét Antoine Fuqua fogja rendezni. Forgatókönyvének alapja a Triumph: The Untold Story of Jesse Owens and Hitler's Olympics című könyv lesz, amelyet a sportújságíró Jeremy Schaap írt. Az ő munkáját fogja forgatókönyvvé alakítani David Seidler, akit A király beszédéért korábban Oscarral tüntetett ki az amerikai filmakadémia.
Az alabamai földművescsaládban született Jesse Owens berlini teljesítményéről Albert Speer is írt visszaemlékezéseiben: „Hitler nagyon elégedetlen volt a színesbőrű futó, Jesse Owens győzelemsorozata miatt”, a berlini olimpia célja ugyanis az lett volna, hogy bebizonyítsák a nagyvilágnak az árják felsőbbrendűségét. A Führer csak a győztes német sportolókkal fogott kezet, és elhagyta a berlini stadiont, amikor színesbőrűek nyertek valamelyik versenyszámban. Soha nem gratulált Owensnek sem, a sportoló mégis azt írta memoárjában, hogy nem érzett megvetést a diktátor részéről: „Amikor a kancellár előtt elhaladtam, ő felállt, felém lendítette a kezét, és én is tettem őfelé egy apró gesztust. Azt hiszem, az újságírók rossz ízlését bizonyítja, hogy kritizálták a pillanat legnagyobb emberét Németországban.”
Owens inkább az Egyesült Államok elnökére haragudott, amiért nem volt hajlandó fogadni őt a Fehér Házban az olimpiai játékok után. „Nem Hitler nézett le engem, hanem Roosevelt. Amikor megjelentek azok a történetek, amelyek szerint Hitler lekezelően bánt velem, és az Egyesült Államokba való hazatértem után nem ülhettem többé az autóbuszok első felében, hátra kellett ülnöm, nem élhettem többé ott, ahol akartam” – emlékezett vissza a korszak Amerikájának rasszizmusára a sportoló.
A berlini verseny idején Owen összebarátkozott német rivlisával Luz Longgal, és néhány levelet is váltottak a következő hónapokban. „Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy Luz Long barátságot kössön velem Hitler orra előtt – vélte Owens. – Megnyerheted az összes díjat és kupát, amit én megszereztem, de egyik sem ér annyit, mint az a 24 karátos barátság, amely Luz Longgal abban az időben összefűzött. Azt hiszem, Hitler megbolondult mérgében, amikor mi ketten üdvözlésképpen összeölelkeztünk a pódiumon.”
(Mediafax)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése