Budapest, Trafó Kortárs Művészetek Háza, január 25. 20:00
Börzsönyinek lenni világnézet, legalábbis ha zenéről van szó. Van egy börzsönyi tempó, a középhegységre felballagó vándor lépteinek üteme, ahogy az út néma ritmusa felfakasztja a zenét a legcsöndesebb hegyi emberből is.
A Bajdázó tagjai hegyi emberek, akik a város zajából menekülnek a fák közé, vagy onnan hívogatja őket a város, ki tudja. A végeredmény magáért zenél: több albumnyi ambientes, pszichedelikus folk gitárral, kannával, madárdallal, kortárs misztikával. „A szerelem az egyetlen igazság, az eget is szerelemmel ragasztják” – állítja legismertebb daluk, egy többezeréves bölcsesség bizonyosságával, pedig a szövegek sajátok – nem véletlen: Mile Zsigmond és Győrfy Ákos személyében két költő is akad a zenekarban. Úgy nagyon magyar, hogy egyetemes, népies blues, de a népiesség itt az a fajta univerzális folk, ami a nemzetközi poppiacon is egyre nagyobb hullámot ver. Egy álombéli törzs rituális zenéje, a rítus pedig a földi élet maga. Soundtrack belső felfedezőútjainkhoz, sámánisztikus road-movie mindenféle pózolás nélkül. (Lássuk be, a népies és a pszichedelikus jelző is ad alkalmat pojácáskodásra, szerencsére a Bajdázóban egyikkel sem élnek.)
Eddigi hat lemezük zavarbaejtően őszinte, könnyen megszerethető zenekart mutat meg, ami az amerikai és a magyar folkot, az ambientet és a popzenét egyre közelebb tudja hozni egymáshoz, egyre szervesebb egységet gyúr belőle. A zenekar célja a teremtés, világuk – a mienkkel ellentétben – nem szétesőben, hanem örökké felépülőben van, talán ezért egyre jobb elidőzni benne. Minden hang arról árulkodik, hogy beleraktak mindent, amijük van, és az nem kevés. Frissen megjelent, Örökös zene című albumuk hallatán az eddig is lelkes kritika végképp nyertesnek kiáltotta ki őket: a countryelemek és a sampler örvendetesen háttérbe húzódott, a gitár pedig hangsúlyosabb lett, és egy loopolópedállal az effektek szerepét is átvette. Arról, hogy élőben mit tud ez a csapat, egy Akusztik-koncert is árulkodott már, így az új lemez bemutatója előtt nyugodtan tegyük jó magasra a lécet, a hegyi emberek ugyanis szeretik a magasságot.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése