Újszínház, Bubik István Stúdiószínpad, 2014. március 17. hétfő, 19.00
A tavaszhozó Sándor nap előestjén, március 17-én a szerelmes Petőfiről tartja szokásos irodalomtörténeti estjét az Újszínház: Takaró Mihály professzor ezúttal a költő szerelmi életébe enged betekintést.
A tavaszhozó Sándor nap előestjén, március 17-én a szerelmes Petőfiről tartja szokásos irodalomtörténeti estjét az Újszínház: Takaró Mihály professzor ezúttal a költő szerelmi életébe enged betekintést.
Jól is jön az, hisz a lánglelkű forradalmárral úgyis megtelik a szívünk március 15-én – s ugyan lehet-e bármi mással levezetni a kőkemény harci hevületet, mint egy másik hévvel, a szerelemmel.
Petőfi nem is titkolta, hogy életét a szabadságra és a szerelemre alapozza: egyikért akár fel is áldozza a másikat, de akár a másikért is az egyiket...
Még költészete is szerelemmel kezdődött: tán 13 esztendős lehetett, amikor halálosan belepistult aszódi diáktársába, Emíliába, elsőként őt köszöntötte verssel. Szegény Emília vénségére nem győzött menekülni az őt üldöző firkászok és korabeli paparazzik elől, ugyanis gőze sem volt már a kis, bizonyára rövidnadrágos Petőfiről, azaz akkor még Petrovicsról…
Petőfi nagy szerelmeként mi Szendrey Júliát ismerjük, pedig volt neki több is.
Például Csapó Etelke, Vahot Imre lapszerkesztő testvérhúga.
Petőfi egy egész kötetnyi verset írt a leányhoz, aki fájdalmára korán meghalt, de emlékét őrzi a „Cipruslombok Etelke sírjáról” című kötet.
Sajnálatosan azt nem tudjuk, hogy 15 esztendős imádottja megtudta-e Petőfi vonzalmát iránta, ugyanis Petőfi meglehetősen gátlásos volt a szebbik nemmel.
A 18 esztendős, gyönyörű Szendrey Júliát 24 éves korában ismerte meg Petőfi.
Néhány találkozás után – ezek között hónapok teltek el – meg is kérte a kezét, de Júlia, alighanem taktikából, nem mondott azonnal igent, mire a forróvérű és -fejű Petőfi mérgében szinte azonnal megkérte Prielle Kornélia debreceni színésznő kezét, aki szerencsére nem siette el a dolgot.
Petőfiék sem siethették el, mert Júlia apja többször is elzavarta költőnket, aki erre megszöktette volna aráját.
Végül a zord atya beleegyezése nélkül házasodtak össze 1947 szeptemberében – de kivárva az egy év próbaidőt.
Bő egy esztendőre rá jött a baba 1848 decemberében. Petőfi ezt írta Arany Jánosnak:
„Kedves barátom, csak két szót írok: apa vagyok, a többit olvasd a fehérpapirosról; szintúgy leolvashatod, mintha írnám.
Ma délben született fiam, kit holnap vagy holnapután fognak megkeresztelni.
Keresztapja és keresztanyja bizonyos Arany János és Arany Jánosné lesz. A fiú neve Zoltán. Ölelünk benneteket!
Szerető barátod…”
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése