Budapest - A szakmai elismerés mindig óriási örömet jelent, fiatal művészként pedig nagy lendületet ad, hogy a szemem előtt lebegő célok megerősítést kapnak - mondta Baráti Kristóf hegedűművész az MTI-nek annak kapcsán, hogy idén Kossuth-díjjal tüntették ki munkásságáért.
A muzsikus úgy fogalmazott: nem gondolná, hogy a díj bármiben változtatna az életén, vagy befolyásolná szakmai, művészi céljait. "Úgy vélem, az a helyes, ha egy ilyen díj átvétele után is ugyanazt képviseli az ember, mint előtte" - hangsúlyozta.
Az 1979-ben született Baráti Kristóf két és tizenkét éves kora között Venezuelában élt, itt is kezdett el zenélni. Mint mondta, a latin-amerikai országokra jellemző nyugodtság, higgadtság máig benne van, akárcsak az optimista világszemlélet és az, hogy nem szeret panaszkodni. Venezuelai gyerekkora kapcsán elmondta azt is, magyar identitását talán még meg is erősítették ezek az évek, köszönhetően annak, hogy családja aktívan részt vett a kinti magyar közösség kulturális életében.
Hazatérésük után a budapesti Zeneakadémián folytatta zenei tanulmányait, ahol olyan mesterei voltak, mint Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos, később pedig Párizsban tanult Eduard Wulfson irányítása alatt. "Tátrai Vilmostól rengeteg emberi és zenei attitűdbeli dolgot tanultam, elsősorban kamarazenei munkássága alapján. Szenthelyi Miklós munkabírásra nevelt, és hozzászoktatott ahhoz a repertoár-építési tempóhoz, amelyet a későbbi pályám is megkívánt. De ami színtisztán a hegedűtechnikát és a gyakorlásmetodikát illeti, egyértelműen Eduard Wulfson volt az, aki a legtöbbet átadott, és én is ezt próbálom továbbadni a tanítással" - vallott mestereiről a zenész.
Baráti Kristóf jelenleg az 1703-ban készült, Lady Harmsworth nevű Stradivarin játszik. Mint mondta, ugyanúgy szeme fényeként vigyáz erre a hangszerre, mint korábbi hegedűire, ami viszont a Stradivarin való játékot és művészi munkát illeti, az megszokhatatlan. "Elképesztő belegondolni, hogy ez a hangszer Paganini születése előtt 80 évvel készült, és olyan hihetetlen hangzása van, ami a mai koncerttermek igényeit is maximálisan kielégíti. Valójában azóta senkinek sem sikerült utolérni ezt a teljesítményt" - mutatott rá.
A gyakori külföldi fellépések, állandó úton-levés, bár nem könnyű életforma, de megszokható, végül is "ezt szerettem volna, ezért dolgozom lassan harminc éve" - mondta, hozzátéve, hogy a nehézséget sokszor inkább az itthon összesűrűsödő intéznivalók, teendők jelentik.
Az idei év legnagyobb kihívásának azt tartja, hogy rengeteg féle műsorral, sűrű repertoár-váltásokkal lép fel. "Harminc-negyven évvel ezelőtt egy nagy zenész három zongoraversennyel és három szólóest-műsorral egy évig járhatta a világot. Ez a mai fiatal szólistapályán szinte elképzelhetetlen. Naprakésznek kell lenni a legkülönfélébb repertoárokból, sok mindent kell egyszerre kézben tartani. Ez igazán nehéz, de nem panaszkodásképpen mondom, majdnem ellenkezőleg, kifejezetten kezdem élvezni" - mondta.
Baráti Kristóf közeljövőbeli koncertjei közül kiemelte a felújított Zeneakadémia nagytermében március 18-i szólóhangversenyét. "Előkészítős korom óta dédelgetett nagy álmom valósul meg ezzel a koncerttel, melyen végre teljesen magamba zárhatom az akadémiát; a környezet, az akusztika, a közönség, én és az előadott művek mind összefonódhatunk" - fogalmazott a muzsikus.
Az 1979-ben született Baráti Kristóf két és tizenkét éves kora között Venezuelában élt, itt is kezdett el zenélni. Mint mondta, a latin-amerikai országokra jellemző nyugodtság, higgadtság máig benne van, akárcsak az optimista világszemlélet és az, hogy nem szeret panaszkodni. Venezuelai gyerekkora kapcsán elmondta azt is, magyar identitását talán még meg is erősítették ezek az évek, köszönhetően annak, hogy családja aktívan részt vett a kinti magyar közösség kulturális életében.
Hazatérésük után a budapesti Zeneakadémián folytatta zenei tanulmányait, ahol olyan mesterei voltak, mint Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos, később pedig Párizsban tanult Eduard Wulfson irányítása alatt. "Tátrai Vilmostól rengeteg emberi és zenei attitűdbeli dolgot tanultam, elsősorban kamarazenei munkássága alapján. Szenthelyi Miklós munkabírásra nevelt, és hozzászoktatott ahhoz a repertoár-építési tempóhoz, amelyet a későbbi pályám is megkívánt. De ami színtisztán a hegedűtechnikát és a gyakorlásmetodikát illeti, egyértelműen Eduard Wulfson volt az, aki a legtöbbet átadott, és én is ezt próbálom továbbadni a tanítással" - vallott mestereiről a zenész.
Baráti Kristóf jelenleg az 1703-ban készült, Lady Harmsworth nevű Stradivarin játszik. Mint mondta, ugyanúgy szeme fényeként vigyáz erre a hangszerre, mint korábbi hegedűire, ami viszont a Stradivarin való játékot és művészi munkát illeti, az megszokhatatlan. "Elképesztő belegondolni, hogy ez a hangszer Paganini születése előtt 80 évvel készült, és olyan hihetetlen hangzása van, ami a mai koncerttermek igényeit is maximálisan kielégíti. Valójában azóta senkinek sem sikerült utolérni ezt a teljesítményt" - mutatott rá.
A gyakori külföldi fellépések, állandó úton-levés, bár nem könnyű életforma, de megszokható, végül is "ezt szerettem volna, ezért dolgozom lassan harminc éve" - mondta, hozzátéve, hogy a nehézséget sokszor inkább az itthon összesűrűsödő intéznivalók, teendők jelentik.
Az idei év legnagyobb kihívásának azt tartja, hogy rengeteg féle műsorral, sűrű repertoár-váltásokkal lép fel. "Harminc-negyven évvel ezelőtt egy nagy zenész három zongoraversennyel és három szólóest-műsorral egy évig járhatta a világot. Ez a mai fiatal szólistapályán szinte elképzelhetetlen. Naprakésznek kell lenni a legkülönfélébb repertoárokból, sok mindent kell egyszerre kézben tartani. Ez igazán nehéz, de nem panaszkodásképpen mondom, majdnem ellenkezőleg, kifejezetten kezdem élvezni" - mondta.
Baráti Kristóf közeljövőbeli koncertjei közül kiemelte a felújított Zeneakadémia nagytermében március 18-i szólóhangversenyét. "Előkészítős korom óta dédelgetett nagy álmom valósul meg ezzel a koncerttel, melyen végre teljesen magamba zárhatom az akadémiát; a környezet, az akusztika, a közönség, én és az előadott művek mind összefonódhatunk" - fogalmazott a muzsikus.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése