Budapest - Rendkívül sokoldalú diszciplínaként jellemezte az önálló tudományágként Magyarországon jelentős részben általa megalapított tájépítészetet az MTI-nek adott interjújában Mőcsényi Mihály tájépítész, kertészmérnök, aki pénteken vehette át a Kossuth-díjat a Parlamentben.
A "tájépítészeti Nobel-díjként" számon tartott Sir Geoffrey Jellicoe-díjat 2012-ben elnyerő Mőcsényi Mihály a Kossuth-díjat "a tájépítészet szakterületének hazai elismertetése és az egyetemi oktatásban való bevezetése érdekében végzett tevékenységéért, valamint közel hét évtizedes, nemzetközi szinten is kimagasló, alkotói-tervezői, oktatói és iskolateremtő tudományos pályája elismeréseként" kapta - áll az elismerés indoklásában.
Mőcsényi Mihály a művészeknek, alkotóknak járó Kossuth-díj idei elnyerése előtt, 2000-ben már megkapta a kutatóknak odaítélt Széchenyi-díjat is: "ez a kettősség a foglalkozásomból adódik: a tájépítészet egyfelől tudományos, másrészt alkotói, művészi tevékenység" - mutatott rá.
Az MTI kérdésére felidézte, hogy pályájának kezdetekor a tájépítészet még nem volt elismert önálló tudományágként. "Annak idején a világon talán két-három helyen ügyködtünk azon, hogy létrehozzuk ezt a diszciplínát. Ez, úgy tűnik, sikerült, ahogy a megfelelő utódokat kinevelni is; a tanítványok jelentős része persze ma már nyugdíjas" - emlékezett.
Mőcsényi Mihály hangsúlyozta: a tájépítészet felettébb sokoldalú felkészültséget kíván, maga is három-négy egyetemet végzett el; tanult többek között gazdálkodástudományt, művészettörténetet, muzeológiát, építészetből doktorált is.
A neves kertészmérnök nem csak oktatóként volt sikeres, a Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének még a szocializmus idején négy éven keresztül elnökhelyettese, újabb négy éven át elnöke volt.
Mőcsényi Mihály elárulta: idén hosszú évtizedek után tér vissza csehországi Rajovba, ahol a Magyar Hadsereg kiugrási kísérleteinek részeseként 1944 őszén önkéntes küldetésben partizán hadműveletekben vett részt. Többek között részese volt a rajovi incidensnek, ahol magyar katonák és cseh partizánok védték meg a polgári lakosságot az SS kegyetlenkedéseitől.
Kutatói tevékenységéből Mőcsényi Mihály a fertődi Esterházy-kastély eredettörténetének tisztázását emelte ki, bár - mint megjegyezte -, a 16 éve megjelent könyvében bizonyított állítások csak lassan szivárognak át a magyar művészettörténet-írásba.
"A kastélyegyüttes legkorábbi része kora reneszánsz, a Nádasdyak építtették át barokká, majd Esterházy +Pompakedvelő+ Miklós bővíttette tovább rokokó kastéllyá. Ennek tervezője ismeretlen volt, nekem azonban sikerült őt azonosítanom Jacoby Miklós személyében, akit a herceg Haydnnal együtt a bátyjától örökölt" - jegyezte meg.
Mőcsényi Miklós jelenleg is aktív, idén részt vett például a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat zsűrijében, míg frissebb írásait folyamatosan publikálja a http://epiteszforum.hu/mocsenyi-esszek honlapon.
Mőcsényi Mihály a művészeknek, alkotóknak járó Kossuth-díj idei elnyerése előtt, 2000-ben már megkapta a kutatóknak odaítélt Széchenyi-díjat is: "ez a kettősség a foglalkozásomból adódik: a tájépítészet egyfelől tudományos, másrészt alkotói, művészi tevékenység" - mutatott rá.
Az MTI kérdésére felidézte, hogy pályájának kezdetekor a tájépítészet még nem volt elismert önálló tudományágként. "Annak idején a világon talán két-három helyen ügyködtünk azon, hogy létrehozzuk ezt a diszciplínát. Ez, úgy tűnik, sikerült, ahogy a megfelelő utódokat kinevelni is; a tanítványok jelentős része persze ma már nyugdíjas" - emlékezett.
Mőcsényi Mihály hangsúlyozta: a tájépítészet felettébb sokoldalú felkészültséget kíván, maga is három-négy egyetemet végzett el; tanult többek között gazdálkodástudományt, művészettörténetet, muzeológiát, építészetből doktorált is.
A neves kertészmérnök nem csak oktatóként volt sikeres, a Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének még a szocializmus idején négy éven keresztül elnökhelyettese, újabb négy éven át elnöke volt.
Mőcsényi Mihály elárulta: idén hosszú évtizedek után tér vissza csehországi Rajovba, ahol a Magyar Hadsereg kiugrási kísérleteinek részeseként 1944 őszén önkéntes küldetésben partizán hadműveletekben vett részt. Többek között részese volt a rajovi incidensnek, ahol magyar katonák és cseh partizánok védték meg a polgári lakosságot az SS kegyetlenkedéseitől.
Kutatói tevékenységéből Mőcsényi Mihály a fertődi Esterházy-kastély eredettörténetének tisztázását emelte ki, bár - mint megjegyezte -, a 16 éve megjelent könyvében bizonyított állítások csak lassan szivárognak át a magyar művészettörténet-írásba.
"A kastélyegyüttes legkorábbi része kora reneszánsz, a Nádasdyak építtették át barokká, majd Esterházy +Pompakedvelő+ Miklós bővíttette tovább rokokó kastéllyá. Ennek tervezője ismeretlen volt, nekem azonban sikerült őt azonosítanom Jacoby Miklós személyében, akit a herceg Haydnnal együtt a bátyjától örökölt" - jegyezte meg.
Mőcsényi Miklós jelenleg is aktív, idén részt vett például a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat zsűrijében, míg frissebb írásait folyamatosan publikálja a http://epiteszforum.hu/mocsenyi-esszek honlapon.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése