Budapest - Különleges könyvvel tiszteleg a Napkút Kiadó a tizenkét éve elhunyt neves néprajzos és Kelet-kutató, Schmidt Éva munkássága előtt: a vele, róla készült 11 filmben elhangzottakat szerkesztették egy kötetbe.
Az Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán című könyv szerkesztője, egyben a filmek rendezője, Halmy György az MTI-nek elmondta: a mintegy 300 fotóval illusztrált kiadvány tulajdonképpen a filmsorozat könyves megvalósítása.
Mivel számunkra a legfőbb szempont a hitelesség, valamint a téma megkívánja a természetességet, a filmek írott változatában is megpróbáltuk megőrizni a beszélt nyelv spontaneitását; a szöveget csak a legszükségesebb esetekben szerkesztettük át. Igyekeztünk a lehető legkevesebb helyen módosítani - tette hozzá.
"Eddig összesen 11 filmet készítettem az Évával forgatott nyersanyagból. Az életút minél hitelesebb bemutatása érdekében az Éva életében fontos szerepet játszó emberek véleménye, megnyilvánulása is helyet kap a sorozat filmjeiben" - írta a könyv bevezetőjében Halmy György. Felidézte azt is, hogy Schmidt Éva kezdetben szakértőként működött közre filmjeiben, később azonban barátok lettek, a 11 film pedig abból a 25 órányi anyagból készült, amely 1992 és 2001 közötti beszélgetéseiket tartalmazza.
Elmondta, hogy a könyv segítségével közelebb kerülhet az olvasó Schmidt Éva munkásságához és választ kaphat azokra a kérdésekre, hogy a Kelet-kutatás milyen emberi tényezőkről szól, milyen nehézségek, boldogság, feszült és nagyszerű pillanatok áramköreiben lehet és kell igazán élnie annak, aki felteszi az életét arra, hogy Kelet-kutató legyen.
Schmidt Éva (1948-2002) tudományos kutató, tanár, néprajztudós és nyelvész volt. Egyetemi évei alatt találkozott Leningrádban tanuló manysi és hanti diákokkal és meghívásukra 1970-ben és 1971-ben is eljutott az akkor még a kutatók elől is elzárt Ob-vidékre. 1991-től 2002-ben bekövetkezett haláláig Nyugat-Szibériában, Belojarszkijban élt a manysik és hantik között, ahol az ő közreműködésével alapított Északi Osztják Folklór Archívumot vezette.
Az obi ugorok etnikus kultúrájának dokumentálása, kutatása, megőrzése a visszaszoruló anyanyelvhasználat és a nyomasztó eloroszosodás éveiben - talán így lehetne tömören összefoglalni Schmidt Éva munkásságát. A néprajzkutatás és a nyelvészet olyan mennyiségű és minőségű adatot, anyagot és ismeretet köszönhet neki, amely kiemelkedő helyre emeli Schmidt Évát a tudományos életben. Legalább ennyire fontos volt számára a manysi nép és az obi-ugorok megmaradásának kérdése - beszélt a kutatóról Halmy György.
Felidézte azt is, hogy Schmidt Éva 2002-ben öngyilkos lett, halála előtt pedig úgy rendelkezett, hogy az őslakosoktól gyűjtött hagyatéka csak húsz évvel később kerülhet nyilvánosságra.
A könyv szakmai lektora Kerezsi Ágnes néprajzkutató, a bemutatót kedd este tartják a Fészek Művészklubban.
Mivel számunkra a legfőbb szempont a hitelesség, valamint a téma megkívánja a természetességet, a filmek írott változatában is megpróbáltuk megőrizni a beszélt nyelv spontaneitását; a szöveget csak a legszükségesebb esetekben szerkesztettük át. Igyekeztünk a lehető legkevesebb helyen módosítani - tette hozzá.
"Eddig összesen 11 filmet készítettem az Évával forgatott nyersanyagból. Az életút minél hitelesebb bemutatása érdekében az Éva életében fontos szerepet játszó emberek véleménye, megnyilvánulása is helyet kap a sorozat filmjeiben" - írta a könyv bevezetőjében Halmy György. Felidézte azt is, hogy Schmidt Éva kezdetben szakértőként működött közre filmjeiben, később azonban barátok lettek, a 11 film pedig abból a 25 órányi anyagból készült, amely 1992 és 2001 közötti beszélgetéseiket tartalmazza.
Elmondta, hogy a könyv segítségével közelebb kerülhet az olvasó Schmidt Éva munkásságához és választ kaphat azokra a kérdésekre, hogy a Kelet-kutatás milyen emberi tényezőkről szól, milyen nehézségek, boldogság, feszült és nagyszerű pillanatok áramköreiben lehet és kell igazán élnie annak, aki felteszi az életét arra, hogy Kelet-kutató legyen.
Schmidt Éva (1948-2002) tudományos kutató, tanár, néprajztudós és nyelvész volt. Egyetemi évei alatt találkozott Leningrádban tanuló manysi és hanti diákokkal és meghívásukra 1970-ben és 1971-ben is eljutott az akkor még a kutatók elől is elzárt Ob-vidékre. 1991-től 2002-ben bekövetkezett haláláig Nyugat-Szibériában, Belojarszkijban élt a manysik és hantik között, ahol az ő közreműködésével alapított Északi Osztják Folklór Archívumot vezette.
Az obi ugorok etnikus kultúrájának dokumentálása, kutatása, megőrzése a visszaszoruló anyanyelvhasználat és a nyomasztó eloroszosodás éveiben - talán így lehetne tömören összefoglalni Schmidt Éva munkásságát. A néprajzkutatás és a nyelvészet olyan mennyiségű és minőségű adatot, anyagot és ismeretet köszönhet neki, amely kiemelkedő helyre emeli Schmidt Évát a tudományos életben. Legalább ennyire fontos volt számára a manysi nép és az obi-ugorok megmaradásának kérdése - beszélt a kutatóról Halmy György.
Felidézte azt is, hogy Schmidt Éva 2002-ben öngyilkos lett, halála előtt pedig úgy rendelkezett, hogy az őslakosoktól gyűjtött hagyatéka csak húsz évvel később kerülhet nyilvánosságra.
A könyv szakmai lektora Kerezsi Ágnes néprajzkutató, a bemutatót kedd este tartják a Fészek Művészklubban.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése