December 1-jén nyolcvanéves lett Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, a kortárs ezoterikus-spirituális irodalom legismertebb, legnépszerűbb alakja.
“Mindenhol szerettem lenni, és hamar otthon éreztem magam. Bárhol tudtam volna élni, mert a lelkem és a szellem jött volna velem. Hazám a nagyvilág” – írta a honlapján található önéletrajzában.
1936-ban született Budapesten, Zuglóban, és azóta is a kerületben él. 1956-ban, a forradalom idején a szerelméhez indult, amikor egy részeg orosz katona egy sorozatot adott le rá, hat golyót kapott a testébe. A halál közelsége életének meghatározó spirituális élménye lett, a misztikum, a transzcendencia iránti fogékonysága, érzékenysége részben ebből fakadt, műveinek nagy része ebből a megrendítő élményből született.
1955-től a Madách Színháznál tevékenykedett, kezdetben rendezőasszisztensként, majd dramaturgként. Közben, 1968-tól a római televízió ösztöndíjasa volt, 1970-ben pedig a neves olasz rendező, Luchino Visconti mellett dolgozott.
Írói pályáját drámákkal kezdte (Márta, Szemenszedett igazság, Két marék aprópénz), első regénye, az 1973-ban megjelent Részeg józanok volt. A művet a zseniális, önsorsrontó színész, Soós Imre és felesége öngyilkossága ihlette, de nem a köréje szőtt mítoszt növelte, hanem inkább az okokat boncolgatta mély humánummal. 1977-es Madárember című regényében a honi repülés hőskorának, Kvasz Andrásnak, “a mezítlábas pilótának” állított emléket. 1988-as Világcirkusz című regényében az 1938-ban öngyilkosságot elkövetett expresszionista festőzseni, Ernst Ludwig Kirchner alakját idézte fel.
Hatásosan felépített, olykor abszurd hangvételű színműveiben a commedia dell’ arte és a cirkuszművészet elemeit is felhasználja. Búcsúelőadás című tragikus bohócparádéja is valós tényeken alapul: annak idején egy amerikai cirkusz meg akarta szerezni Mussolinit, hogy ketrecbe zárva mutogathassa, e vállalkozás kimeneteléről szól Müller darabja. A Szomorú vasárnap című kamaradarabjában a méltán világhíressé vált dal szerzőjének, Seress Rezső életéről mesélt. Lugosi- A vámpír árnyéka című drámájában Lugosi Bélának, Drakula gróf hollywoodi megformálójának tragikus életét idézte meg. A mű ősbemutatója Amerikában volt, Magyarországon Szabó István rendezésében állították színpadra, Lugosi szerepét Darvas Iván játszotta. Színműveit európai és amerikai színpadokon is bemutatták, gyűjteményes drámakötete A lélek színpada címmel jelent meg.
Írt televíziós és filmforgatókönyveket is, valamint szövegkönyvet zenés darabokhoz. A Madách Színházban nagy sikerrel játszották a Doktor Herzet, a Tolcsvay Lászlóval és Müller Péter Sziámival közösen írt Mária evangéliuma című rockoperát, a Dickens nyomán készült Isten pénzét, amelynek zenéjét szintén Tolcsvay László szerezte.
Mi a kedvenc idézete? – “Egy? Nekem kettő is van! Az egyik Jézustól való: „Aki velem van, összegyűjt, aki ellenem, szétszór.” A másik József Attilától: „Maradj fölöslegesnek…” Ez határozta meg az életemet, ez a két idézet. Az első a szeretet titka. A másik: egy író ne keveredjen bele a „történelmi szenvedély zűrzavarába”. Maradjon kívül, onnan lásson. Nem szabad pénzért, karrierért, társadalmi kitüntetés reményében írni. Az író ne akarjon másokhoz tartozni, lihegve részt venni valamiben. József Attilának ez sikerült, túlságosan is sikerült, szegénynek, még akarata ellenére is – de amit írt, maradandó lett és igaz”.
A kilencvenes évek elejétől jelennek meg az emberiség lelkiségével és az ehhez kapcsolódó kérdésekkel, a létezés titkaival, a szeretet témakörével foglalkozó spirituális, ezoterikus művei, esszéregényei, amelyek közül a Kígyó és kereszt, Lomb és gyökér, Boldogság, Benső mosoly, Jóskönyv, Titkos tanítások, Szeretetkönyv, Örömkönyv, Varázskő, Gondviselés, Férfiélet, női sors, Az élet művészete aratta a legnagyobb sikert. Legutóbb 2016 októberében jelent meg könyve Aranyfonál címmel, amely a lélek halhatatlanságáról, az embert a szellemvilághoz fűző kapcsolatról szól.
Munkásságáért több rangos elismerést is kapott: 1979-ben megkapta a filmkritikusok díját, 1997-ben az Amerikában rendezett “évszázad drámaíró versenyén” elnyerte az Onassis-díjat a Lugosi – A vámpír árnyéka című drámájáért, 1997-ben a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjének aranyfokozatával, 1998-ban József Attila-díjjal tüntették ki.
Két gyermeke is művészember: Júlia lánya színésznő, nevelt fia, Müller Péter Sziámi költő, filmrendező, rockénekes, az URH, a Kontroll csoport egykori frontembere, a Sziget fesztivál egyik alapítója.
Forrás: Színház.org, MTI, Nők Lapja
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése