A Magyar Állami Operaház mély megrendülésének adott hangot a kiemelkedő operaszerzőként is nevet szerzett Szokolay Sándor halála fölött, és közölte, hogy jövő ősszel újra műsorra tűzi a soproni otthonában vasárnap, életének 83. évében elhunyt zeneszerző legsikeresebb operáját, a Vérnászt.
MTI - A teátrum honlapján hétfőn megjelent közlemény emlékeztetett: 2014 őszén lesz ötven esztendeje, hogy hatalmas sikerrel, az Opera színpadán mutatták be a művész egyik remekművét, a Vérnászt, amely azután több európai ország dalszínházába is eljutott. A jövő őszi évfordulóra az operaház felújítja a híres opuszt, és Kovalik Balázs korábbi rendezésében újra játszani fogja Szokolay Lorca-adaptációját.
A Vérnász a mai napig a legsikeresebb magyar zenedráma, 19 operaházban mutatták be.
A közlemény szerint a Magyar Állami Operaház, amely a zeneszerző több más művét (Hamlet, Sámson, Ecce homo, Margit, a hazának szentelt áldozat, Szávitri) ősbemutatóként vitte színre, külön is szeretné leróni tiszteletét Szokolay Sándor emléke előtt, amelyet legfőképpen a szerző művei által kíván megőrizni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti Szokolay Sándort - tudatta a tárca sajtóirodája hétfőn.
Szokolay életművét méltatva Hollós Máté zeneszerző az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy "az egyik leggazdagabb, legtartalmasabb és legsikeresebb magyar zeneszerzői életmű zárult le".
"Szokolay Sándor az elmúlt évek során számos alkalommal jött vissza a halálból, ahová gyengülő szíve sodorta. Az a szív, az a lélek, amely az életművet létrehozta, soha nem lankadt. Az teremette a hét operát. Huszonkét oratóriuma a pálya kezdetéről származó A tűz márciusától az Október végi tiszta lángokig terjed, és magában foglalja a Kodály iránti elkötelezettség, valamint a múlt rendszerben sem rejtett vallásosság éltette alkotásokat" - mondta.
Hollós szerint a kórusok is kaptak szerethető énekelnivalót Szokolay Sándortól, és gondolt a pedagógiai irodalom gyarapítására is. Szólókantátái felmutatták - a tanára, Farkas Ferenc szavai szerint 'az eget is kimeszelni akaró' - Szokolay líráját is. E kompozíciókat, miként a két vonósnégyest is tartalmazó sokszínű kamarazenei termést és hat versenyművét, jórészt a munkásság középső szakaszában hozta létre.
Szokolay Sándor a Zeneakadémia tiszteletnek és szeretetnek örvendő tanára volt: zeneszerzést és egyik meghatározó mestere, Bárdos Lajos nyomdokain prozódiát tanított. Csaknem két évtizeden át a Magyar Kodály Társaság elnöke volt, és tisztségekkel is járó szerepet vállalt a rendszerváltás után a magyar zenei élet megreformálásában - idézte fel Hollós Máté.
Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója szerint "nagy zenészegyéniséget vesztettünk el. Még, ha nem is mindenki értékeli így, hiszen tudva az ő világnézeti-politikai orientációjáról, némelyeknek nem szimpatikus, hogy ennyire a nép-nemzeti oldalon állt, ám ezt hittel és méltósággal tette. Fejet kell hajtanunk az életmű előtt, amely nagyrészt feldolgozatlan. Műveinek jelentős része kiadatlan, legalábbis nyomtatásban például az operák nehezen hozzáférhetők. Ha az ember Szokolay-opuszt keres zeneműboltokban, szinte alig talál valamit ahhoz képest, hogy több mint félezer művet alkotott".
"Amit dirigáltam tőle, akár fiatalkori, akár időskori művekről legyen szó, mind lelkem mélyéig megérintett. A fő ismérve, hogy valaki milyen helyet foglal el nemcsak az adott korszak, ország, hanem az egész világ mindenkori zenei hierarchiájában, az, hogy mennyire szól hozzánk, amit írt. Szokolay Sándor életműve, azt hiszem, nekünk, a mindenkor jelenlévő embereknek szól" - mondta a főzeneigazgató az MTI-nek.
"Tanárom volt a Zeneakadémia zeneszerzés szakán, és utolsó alkotókorszakában több darabjánál betanítóként, karmesterként lehettem mellette - mondta az MTI-nek Gémesi Géza zeneszerző, karmester. - Nagy távlatból visszatekintve látom igazán kiemelkedőnek, ahogy engedett bennünket a saját karakterünk szerint kibontakozni olyan korszakban - 1979 és 1984 között -, amely nem kedvezett az egyéniségnek. Szabadságot kaptunk tőle, Kondor Ádámmal vagy Legány Dénessel egyáltalán nem hasonlítottunk egymásra, egy dolog kivételével, ami rá is jellemző volt: nem várta el hogyan, csak azt, hogy keményen dolgozzunk. Ezt mindannyian megtettük".
Az utolsó két nagy oratorikus darabja bemutatásánál Szokolay mellett dolgozó Gémesi szerint "óriási élmény volt tapasztalni, hogy nagyon határozott értékrendű, vállalt elkötelezettségű emberként ebben az időszakban is rendkívül elfogadónak mutatkozott azokkal is, akik nem vele azonos oldalon álltak. Meg tudott maradni értékcentrikusnak. Amikor pedig már igen beteg volt, példát mutatott, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a szakmai elkötelezettsége és a család fontossága között. Azzal, hogy eltávozott közülünk, ez a mentalitás is nagyot veszített."
MTI - A teátrum honlapján hétfőn megjelent közlemény emlékeztetett: 2014 őszén lesz ötven esztendeje, hogy hatalmas sikerrel, az Opera színpadán mutatták be a művész egyik remekművét, a Vérnászt, amely azután több európai ország dalszínházába is eljutott. A jövő őszi évfordulóra az operaház felújítja a híres opuszt, és Kovalik Balázs korábbi rendezésében újra játszani fogja Szokolay Lorca-adaptációját.
A Vérnász a mai napig a legsikeresebb magyar zenedráma, 19 operaházban mutatták be.
A közlemény szerint a Magyar Állami Operaház, amely a zeneszerző több más művét (Hamlet, Sámson, Ecce homo, Margit, a hazának szentelt áldozat, Szávitri) ősbemutatóként vitte színre, külön is szeretné leróni tiszteletét Szokolay Sándor emléke előtt, amelyet legfőképpen a szerző művei által kíván megőrizni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti Szokolay Sándort - tudatta a tárca sajtóirodája hétfőn.
Szokolay életművét méltatva Hollós Máté zeneszerző az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy "az egyik leggazdagabb, legtartalmasabb és legsikeresebb magyar zeneszerzői életmű zárult le".
"Szokolay Sándor az elmúlt évek során számos alkalommal jött vissza a halálból, ahová gyengülő szíve sodorta. Az a szív, az a lélek, amely az életművet létrehozta, soha nem lankadt. Az teremette a hét operát. Huszonkét oratóriuma a pálya kezdetéről származó A tűz márciusától az Október végi tiszta lángokig terjed, és magában foglalja a Kodály iránti elkötelezettség, valamint a múlt rendszerben sem rejtett vallásosság éltette alkotásokat" - mondta.
Hollós szerint a kórusok is kaptak szerethető énekelnivalót Szokolay Sándortól, és gondolt a pedagógiai irodalom gyarapítására is. Szólókantátái felmutatták - a tanára, Farkas Ferenc szavai szerint 'az eget is kimeszelni akaró' - Szokolay líráját is. E kompozíciókat, miként a két vonósnégyest is tartalmazó sokszínű kamarazenei termést és hat versenyművét, jórészt a munkásság középső szakaszában hozta létre.
Szokolay Sándor a Zeneakadémia tiszteletnek és szeretetnek örvendő tanára volt: zeneszerzést és egyik meghatározó mestere, Bárdos Lajos nyomdokain prozódiát tanított. Csaknem két évtizeden át a Magyar Kodály Társaság elnöke volt, és tisztségekkel is járó szerepet vállalt a rendszerváltás után a magyar zenei élet megreformálásában - idézte fel Hollós Máté.
Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója szerint "nagy zenészegyéniséget vesztettünk el. Még, ha nem is mindenki értékeli így, hiszen tudva az ő világnézeti-politikai orientációjáról, némelyeknek nem szimpatikus, hogy ennyire a nép-nemzeti oldalon állt, ám ezt hittel és méltósággal tette. Fejet kell hajtanunk az életmű előtt, amely nagyrészt feldolgozatlan. Műveinek jelentős része kiadatlan, legalábbis nyomtatásban például az operák nehezen hozzáférhetők. Ha az ember Szokolay-opuszt keres zeneműboltokban, szinte alig talál valamit ahhoz képest, hogy több mint félezer művet alkotott".
"Amit dirigáltam tőle, akár fiatalkori, akár időskori művekről legyen szó, mind lelkem mélyéig megérintett. A fő ismérve, hogy valaki milyen helyet foglal el nemcsak az adott korszak, ország, hanem az egész világ mindenkori zenei hierarchiájában, az, hogy mennyire szól hozzánk, amit írt. Szokolay Sándor életműve, azt hiszem, nekünk, a mindenkor jelenlévő embereknek szól" - mondta a főzeneigazgató az MTI-nek.
"Tanárom volt a Zeneakadémia zeneszerzés szakán, és utolsó alkotókorszakában több darabjánál betanítóként, karmesterként lehettem mellette - mondta az MTI-nek Gémesi Géza zeneszerző, karmester. - Nagy távlatból visszatekintve látom igazán kiemelkedőnek, ahogy engedett bennünket a saját karakterünk szerint kibontakozni olyan korszakban - 1979 és 1984 között -, amely nem kedvezett az egyéniségnek. Szabadságot kaptunk tőle, Kondor Ádámmal vagy Legány Dénessel egyáltalán nem hasonlítottunk egymásra, egy dolog kivételével, ami rá is jellemző volt: nem várta el hogyan, csak azt, hogy keményen dolgozzunk. Ezt mindannyian megtettük".
Az utolsó két nagy oratorikus darabja bemutatásánál Szokolay mellett dolgozó Gémesi szerint "óriási élmény volt tapasztalni, hogy nagyon határozott értékrendű, vállalt elkötelezettségű emberként ebben az időszakban is rendkívül elfogadónak mutatkozott azokkal is, akik nem vele azonos oldalon álltak. Meg tudott maradni értékcentrikusnak. Amikor pedig már igen beteg volt, példát mutatott, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a szakmai elkötelezettsége és a család fontossága között. Azzal, hogy eltávozott közülünk, ez a mentalitás is nagyot veszített."
Saját halottjának tekinti Sopron Szokolay Sándort
Sopron
saját halottjának tekinti a város díszpolgárát, Szokolay Sándor
Kossuth-díjas zeneszerzőt, aki vasárnap hunyt el.MTI - A soproni
önkormányzat hétfőn közlemény...
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése