Hetvenöt éve, 1940. március 10-én halt meg Mihail Afanaszjevics Bulgakov szovjet-orosz író, A Mester és Margarita című világhírű regény szerzője.
Kijevben született 1891. május 15-én, ahol apja a teológiai akadémia professzora volt. Bulgakov az érettségit követően az orvosi egyetemre iratkozott be, diplomájának megszerzése után, egy vidéki kórházban kezdte meg praxisát. Itteni tapasztalatai ihlették az Egy fiatal orvos feljegyzései című munkáját.
Az 1917-es forradalmak után behívták a fehérekhez katonaorvosnak, de a Kaukázusban tífuszt kapott. Ezután az orvosi pályájának végleg búcsút intett, és az írásnak szentelte magát. Szatirikus lapoknak dolgozott, színdarabokat írt, részt vett szovjet kulturális szervezetek alakításában.
1921-ben emigrálni akart, de a Fekete-tenger partján fekvő Batumiban nem sikerült hajót találnia. Az utazás helyett Moszkvába költözött, ahol riportokat és karcolatokat írt. Nem csatlakozott egyetlen irodalmi csoportosuláshoz sem, ezért az úgynevezett útitárs írók közé sorolták.
1924-ben látott napvilágot polgárháborús regénye, A fehér gárda első része, majd fantasztikus elemekkel átszőtt szatirikus kisregény-trilógiájának első két része, az Ördögösdi és a Végzetes tojások. A trilógia harmadik része, az 1925-ben megírt Kutyaszív, amely az 1917-ben kezdődött történelmi folyamat veszedelmeire figyelmeztet látnoki erővel, csak 1969-ben jelenhetett meg, akkor is Párizsban, ugyanis hazájában 1987-ig be volt tiltva.
Bulgakov írói sorsa 1925 és 1930 között elválaszthatatlan volt a színháztól. 1926-ban – nem kis nehézségek árán - színre került Turbinék végnapjai című darabja, ugyanakkor a Zojka lakása és a Bíborsziget bemutatóját betiltották. Népszerűsége, de ezzel együtt ellenségeinek száma is gyorsan nőtt, Vlagyimir Majakovszkij például élesen támadta.
1929-ben a Menekülés című darabját Sztálin nagy hirtelen szovjetellenesnek minősítette, megpecsételve az író sorsát. Egy év múlva már minden művét betiltották, útlevélkérelmét elutasították, munkát nem talált, rendkívül szűkös körülmények között élt. Kétségbeesésében a Szovjetunió kormányához írt levelében azt kérte: hadd dolgozhasson, vagy hagyják emigrálni. Válaszként Sztálin személyesen hívta fel telefonon, dramaturgi állást kapott a Művész Színházban.
Bulgakov 1932–33-ban megrendelésre ismeretterjesztő regényt írt Moliere-ről, illetve áttételesen a színház és a hatalom viszonyáról, ebből született az Álszentek cselszövése című színdarabja. (Magyarországon Álszentek összeesküvése, illetve Képmutatók cselszövése címmel is bemutatták művét.)
Színházi regény című munkájában keserű alapossággal mutatta be a színházi világban szerzőként és olykor színészként megjárt kálváriáját.
Élete utolsó éveiben, már súlyos betegségével küszködve, írt még néhány operalibrettót és egy darabot Sztálinról, amelyet azonban a cenzúra elutasított. A Mester és Margarita című regényét már súlyos betegen fejezte be, ezután állapota rohamosan romlott. Látását szinte teljesen elvesztette, 1940. március 10-én moszkvai otthonában halt meg vesezsugorban.
Az életpályáját lezáró A Mester és Margarita című filozofikus-szatirikus műben lemondott az időrendiségről, és több síkra helyezte a cselekményt. Az egyik sík a harmincas évek Moszkvájának szatirikus képe, amelyben Woland mágus alakjában megjelenik a Sátán és fantasztikus kísérete.
Egy másik szálon fut a Mester és Margarita csodás eseményekkel átszőtt szerelmi története. A filozófiai mondandót a Mester irodalmi alkotása, a betétregény hordozza, amely Poncius Pilátus és Jesua-Jézus összecsapásán keresztül a hatalom és a jóság konfliktusáról szól. A regény hosszú évekig kéziratban hevert, csak 1966–67-ben jelentették meg az akkori Novij Mir című irodalmi folyóiratban.
Bulgakov posztumusz rehabilitációja csak a hatvanas évek elején kezdődött meg. Kiadták néhány elbeszélését, drámáját, de a nagy művek teljes megjelenésére az orosz közönségnek a nyolcvanas évekig várni kellett. Többet meg is filmesítettek (Fehér gárda, Kutyaszív, A Mester és Margarita), darabjai közül sokat Magyarországon is bemutattak. Nevét egy 1982-ben felfedezett aszteroida is viseli.
LÉGY KULTÚREMBER
LÉGY KULTÚREMBER
Forrás: MTI
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése