Megtartotta első, bemutatkozó sajtótájékoztatóját a Nemzeti Örökség Intézete augusztus 1-jén. A Miniszterelnökség háttérintézményeként május 23-ától működésbe lépő szervezet fő feladata a tágabb értelembe vett nemzeti örökség, az épített értékek mellett a szellemi és kulturális javak megőrzése – mondta el Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, az intézet elnöke.
Nemzeti Örökség Intézete 2013 májusában kezdte meg működését, első feladatai között pedig Horn Gyula volt miniszterelnök, valamint Katona Tamás történész-politikus temetésének megszervezése szerepelt. Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a szervezet elnöke elmondta: előbbi lebonyolítása komoly szakmai kihívást jelentett, hiszen csaknem száz ember összehangolt munkájára volt szükség. A korábban a sajtóban felmerülő hírekkel kapcsolatban, miszerint Németh Miklós volt miniszterelnök nem kapott meghívót Horn Gyula búcsúztatására, az elnökasszony hangsúlyozta: a meghívót két példányban is továbbították a politikusnak.
A szervezet vezetője arra is kitért, hogy a temetést követően számos megkeresés érkezett a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Nemzeti Örökség Intézete munkáját illetően. Előbbi továbbra is folytatja a munkát az eddigi elnök dr. Boross Péter vezetésével, a napi operatív munkát azonban az Intézet veszi át a Bizottságtól, ami mégsem jelent személyi változást: a Bizottság főtitkáraként ugyanis Radnainé Dr. Fogarasi Katalin koordinálta eddig is ezeket a feladatokat.
A két intézmény tehát a jövőben is szorosan együttműködik, azonban az Intézet magasabb szinten, szélesebb feladatkört ellátva végzi munkáját. „A fő feladatunk a tágabb értelembe vett nemzeti örökség, az épített értékek mellett a szellemi és kulturális javak megőrzése” – jelentette ki az elnökasszony, aki hangsúlyozta, a jelenleg nyilván tartott 11 emlékhely mellett céljuk, hogy a Fiumei úti temető is megkapja ezt a rangot.
Papp Gábor, az Intézet Tudományos Főosztályának szakmai vezetője a fő feladatok között említette a fiatalok megszólítását: például az emlékhelyek oktatásba való bekapcsolásával, valamint digitális technikák alkalmazásával. A főosztályvezető és az elnökasszony egyetértett abban, hogy Magyarországon szomorú és kellemetlen kötelességnek számít a temetőlátogatás, így az intézetnek feltett szándéka, hogy ezen változtasson. „Az intézet számba veszi, és felméri a nemzet nagyjainak síremlékeit, és a lehetőségekhez mérten mindent megtesz az állagmegóvásért” – fejtette ki Papp Gábor. A Tudományos Főosztály elsődleges feladata olyan alapkutatások elvégzése, amelyeket még más szervezet nem karolt fel, ezek kapcsán pedig konferenciák, kerekasztal-beszélgetések szervezése, valamint különböző kiadványok megjelentetése szerepel a tervek között.
A Nemzeti Örökség Intézete emellett nyitna a külföldi vendégek felé, akik számára idegen nyelvű könyveket jelentetne meg, valamint a Magyar Turizmus Zrt.-vel való tárgyalásokat követően turistautakat szervezne az emlékhelyekre. Utóbbi honlapján az együttműködés okán már külön menüpontokat hoztak létre a nemzeti emlékhelyeknek, azonban azok tulajdonosai és kezelői még nem éltek a lehetőséggel, hogy tartalommal töltsék fel a felületeket. Emiatt, valamint az emlékhelyek turisztikai lehetőségeinek feltérképezése okán októberben workshopot szerveznek a tulajdonosoknak, hogy Ópusztaszerhez és Mohácshoz hasonlóan jól működő központokat hozhassanak létre.
Az intézet elnöke a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a holokauszt 70. évfordulójára egy hiánypótló albumot jelentet meg a budapesti Salgótarjáni úti zárt zsidó temetőről, továbbá fontos megemlékezésekkel készülnek az első világháború 100 évfordulója alkalmából is.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése