Budapest - Még idén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tulajdonába kerülhet Dohnányi Ernő hagyatékának utolsó jelentős részlete.
A világhírű magyar zeneszerző élete utolsó 11 évét (1949-1960) a floridai Tallahassee városában töltötte, ahol a Floridai Állami Egyetemen tanított. A város belvárosában található egykori otthonát ma mostohaunokája, Sean McGlynn lakja családjával. Örökösként ő döntött úgy, hogy a hagyaték házban maradt részét Magyarországnak adományozza.
Mint Kusz Veronika Dohnányi-kutató, az MTA Zenetudományi Intézetének (ZTI) tudományos munkatársa az MTI-nek elmondta, az anyag tartalmazza többek között a komponista könyv- és kottatárát, hangfelvételeit, fotókat, leveleket, újságrészleteket, személyes tárgyakat és felesége naplóit. A dokumentumok egy része már a zeneszerző halála utáni időszakból származik - tette hozzá.
Jelezte azt is, hogy Sean McGlynn a házban felhalmozódott anyag egy részét már korábban Magyarországnak adományozta, az újabb ajánlat a fennmaradó részre vonatkozott. Két magyar kutató utazott ki nemrég, hogy katalogizálja a dokumentumokat.
Kusz Veronika elmondása szerint az amerikai hagyaték a Dohnányi egyéb életszakaszaiban képződötthöz képest nagyon gazdag, Magyarországon például nem maradt meg ilyen sok dokumentum és tárgy.
A kutató elmondta: reményeik szerint az újonnan felajánlott amerikai anyag még ebben az évben hazakerülhet egy, az MTA-nak szóló ajándékozási szerződés keretében. A dokumentumokból a ZTI-hez tartozó Zenetörténeti Múzeumban szerveznek majd kiállítást. Időszaki tárlatot biztosan, állandót az anyagi lehetőségek függvényében - magyarázta.
A Dohnányi-hagyaték jelenleg négy gyűjtemény között oszlik meg: a ZTI mellett az Országos Széchényi Könyvtárban, a British Libraryben és a Floridai Állami Egyetemen őrzik a dokumentumokat. Kusz Veronika szerint már nem valószínű, hogy további jelentős mennyiségű, releváns forrásanyag előkerül.
A kutató szerint a cél az lenne, hogy a hazai műhelyek ragadják magukhoz a vezető szerepet a Dohnányi-kutatásban. A távolabbi tervek között említette a négy gyűjtemény közös digitalizálással való összekapcsolását.
Felidézte, hogy 2002-ben megalakult a Dohnányi Archívum, de a csökkenő támogatások miatt néhány évvel ezelőtt teljesen ellehetetlenült a működése. Az MTA Lendület-programjának köszönhetően 2012-től folytatódhatott érdemben a Dohnányi-kutatás a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoportban, a ZTI keretein belül - magyarázta.
A Dohnányi-hagyaték hazatéréséről a www.tallahassee.com is beszámolt. A cikkben megjelentekkel szemben Kusz Veronika erősen kétségesnek nevezte, hogy a zeneszerző zongorája is Magyarországra kerülhet.
Mint Kusz Veronika Dohnányi-kutató, az MTA Zenetudományi Intézetének (ZTI) tudományos munkatársa az MTI-nek elmondta, az anyag tartalmazza többek között a komponista könyv- és kottatárát, hangfelvételeit, fotókat, leveleket, újságrészleteket, személyes tárgyakat és felesége naplóit. A dokumentumok egy része már a zeneszerző halála utáni időszakból származik - tette hozzá.
Jelezte azt is, hogy Sean McGlynn a házban felhalmozódott anyag egy részét már korábban Magyarországnak adományozta, az újabb ajánlat a fennmaradó részre vonatkozott. Két magyar kutató utazott ki nemrég, hogy katalogizálja a dokumentumokat.
Kusz Veronika elmondása szerint az amerikai hagyaték a Dohnányi egyéb életszakaszaiban képződötthöz képest nagyon gazdag, Magyarországon például nem maradt meg ilyen sok dokumentum és tárgy.
A kutató elmondta: reményeik szerint az újonnan felajánlott amerikai anyag még ebben az évben hazakerülhet egy, az MTA-nak szóló ajándékozási szerződés keretében. A dokumentumokból a ZTI-hez tartozó Zenetörténeti Múzeumban szerveznek majd kiállítást. Időszaki tárlatot biztosan, állandót az anyagi lehetőségek függvényében - magyarázta.
A Dohnányi-hagyaték jelenleg négy gyűjtemény között oszlik meg: a ZTI mellett az Országos Széchényi Könyvtárban, a British Libraryben és a Floridai Állami Egyetemen őrzik a dokumentumokat. Kusz Veronika szerint már nem valószínű, hogy további jelentős mennyiségű, releváns forrásanyag előkerül.
A kutató szerint a cél az lenne, hogy a hazai műhelyek ragadják magukhoz a vezető szerepet a Dohnányi-kutatásban. A távolabbi tervek között említette a négy gyűjtemény közös digitalizálással való összekapcsolását.
Felidézte, hogy 2002-ben megalakult a Dohnányi Archívum, de a csökkenő támogatások miatt néhány évvel ezelőtt teljesen ellehetetlenült a működése. Az MTA Lendület-programjának köszönhetően 2012-től folytatódhatott érdemben a Dohnányi-kutatás a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoportban, a ZTI keretein belül - magyarázta.
A Dohnányi-hagyaték hazatéréséről a www.tallahassee.com is beszámolt. A cikkben megjelentekkel szemben Kusz Veronika erősen kétségesnek nevezte, hogy a zeneszerző zongorája is Magyarországra kerülhet.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése