Óriási öröm, hogy az MR Szimfonikusok felkértek, hogy játsszam el velük Bartók 2. zongoraversenyét - mondta az MTI-nek Fülei Balázs, aki a következő napokban a zenekari hangverseny mellett szólókoncertet is ad a Zeneakadémián.
"Bartóknak ezt a művét sokszor technikai nehézsége okán emlegetik, és valóban nem könnyű darab. Én mégis inkább azt a könnyedséget és sziporkázó ötletességet emelném ki, amely jellemzi: Bartók úgy játszik a hangokkal, a motívumokkal, mint egy Rubik-kockát forgató gyermek. Azt hiszem, a kedvenc zongoraversenyem" - fogalmazott a Junior Prima díjas zongoraművész, aki a darabot az MR Szimfonikusokkal, Vajda Gergely vezényletével péntek este a Zeneakadémián, majd szombat délután a Magyar Rádió 6-os stúdiójában is előadja.
"Indiai turném közben ért a hír, hogy felkérnek a mű előadására, alig vártam, hogy hazaérjek, és megkezdjem közös életemet a darabbal. Kicsit olyan ez, mint egy szerelemittas házasság, amely egészen a koncertig tart. Ebben a házasságban még az utcai fák is Bartók 2. zongoraverseny alakúak és még a nyári szellők is Bartók 2. zongoraverseny jellegűek, és az éjszakai tücskök is Bartók 2. zongoraverseny hangúak: a zene mindenhová beférkőzik, folyton velem van és rajta keresztül látom a világot. Épp úgy megbolondítja az embert, mint a szerelem - magyarázta a 30 éves muzsikus.
Fülei Balázst szólóesten is hallhatja a Zeneakadémia közönsége január 28-án este az MVM Koncertek - A Zongora sorozat keretében.
"Állandóan olyan műsorterveken töröm a fejem, amelyek színesek, a darabokat pedig összeköti egyfajta vezérfonal. Így született meg bennem két évvel ezelőtt a gondolat, hogy egy koncertre olyan zongoraműveket gyűjtök csokorba, amelyeket különböző táncok inspiráltak, vagy táncokban gyökereznek" - mesélte.
A műsor Bach d-moll angol szvitjével kezdődik. "Bach számomra az origó, mindennek a kiindulópontja". Ezután Bartók Táncszvitje következik, amelyet 1923-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára komponált szimfonikus zenekarra. Maga a szerző ültetette át később zongorára.
"Bartók azt mondja, hogy a népzenével való kapcsolat legmagasabb foka az, amikor a zeneszerző már annyira anyanyelvként használja, hogy az, amit hallunk, akár népzene is lehetne, csak éppen a zeneszerző saját gondolatvilága. Ez történik itt is: Bartók a magyar, a román, az arab népi zene hatására megkomponálja ezt a művet, amelynek utolsó tételében a különböző népek táncait egymásba olvasztja, mintha - ahogy egyik levelében írja - ezzel is a 'népek testvérré-válásának eszméjét' hirdetné" - fejtegette Fülei Balázs.
A hangverseny második felében északi tájakra látogathatunk Grieg 17 norvég paraszttáncával. "Grieget Bartókhoz hasonlóan nagyon vonzotta hazája népzenéje, ez az egyetlen sorozata, amelyben gyűjtött, lejegyzett népzenét dolgoz fel. A komponista megbízásából Johan Halvorsen 1901-ben tizenhét táncdallamot kottázott le Knut Dahle hardanger-hegedűs játékáról, ezekből született a zongoramű. A hardanger-hegedű egy különleges norvég hangszer, hasonló a hagyományos hegedűhöz, de négy húrja közül az alsó kettő csak alaphangokat adó rezonátor húr, a fogólapon csak a felső kettőn játszanak" - magyarázta a muzsikus, aki 2013-ban megjelent első lemezén szintén Bartók és Grieg népzene-ihlette zongoraműveiből válogat, igaz, azok a darabok nem a hangszeres, hanem a vokális népzenei hagyományban gyökereznek.
A január 28-i koncert lekerekítéseképpen Európát is elhagyjuk: Fülei Balázs három vérbeli latin-amerikai tánccal búcsúzik a közönségtől, amelyeket Dél-Amerika 20. századi zenéjének egyik legjelentősebb alakja, Alberto Ginastera argentin zeneszerző komponált.
"Nem jelent különösebb nehézséget, hogy néhány nap eltéréssel két különböző műsorral kell színpadra állnom. A koncertek előtti napokban inkább a kondícióm és az egészségem megőrzése a legfontosabb, az igazi készület a koncertet megelőző hónapokban, esetleg években zajlik, mint ahogyan ezekben a napokban is már a júniusi koncertekre gyakorolok" - mesélte, hozzátéve, hogy szellemi munka kipihenéséhez a legjobban úszni szeret.
Fülei Balázs szólókarrierje mellett a Zeneakadémia tanára is, ami szintén fontos része az életének. Mint mondja, a zenei pályán a tanár-diák viszonya egy nagyon érzékeny kapcsolat, olykor nagyon bele kell nyúlni a dolgokba, de van, amikor csak hagyni kell, hogy a tehetsége vezesse a fiatal művészt. "Úgy képzelem, hogy a diák egy folyó, amely maga folyik a medrében. Én mint tanár kicsit előtte haladok, és titokban kiások-kitisztogatok csatornákat, amerre gondolom, hogy a folyócskának folynia kellene".
A közeljövő hazai eseményei közül kiemelte március 18-i koncertjét a Művészetek Palotájában, ahol a Nemzeti Filharmonikusokkal Mozart KV 488-as A-dúr zongoraversenyét játssza, Thomas Sanderling vezényletével. Külföldi fellépései között pedig várja a két és fél hetes turnéját a Symphony Orchestra of Indiával, amely júniusban lesz.
Fülei Balázs egy új sorozatot is indít A Zongora - közelről címmel, amelyben a hangszer sokoldalúságát mutatja be a zenekedvelő felnőtt közönségnek április 14-én, október 20-án, 2016. február 9-én a Bartók Emlékházban, december 12-én pedig a Festetics Palotában.
Forrás: MTI
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése