A vészkorszak idején Budapesten több mint ötezer zsidót megmentő spanyol diplomatára, Ángel Sanz Brizre emlékeztek Madridban a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából és bemutatták azt a nemrég elkészült dokumentumfilmet is, amelyben túlélők mesélnek az átélt borzalmakról, valamint a "Budapest angyalaként" emlegetett egykori ügyvivő hősies és áldozatos munkájáról.
"A vagonokból kiabálás hallatszott, kezek nyúltak ki, vizet kértek és segítséget" - idézi fel Jaime Vándor a kedden bemutatott filmben, hogy mit látott 1944 tavaszán. Az akkor 11 éves fiú édesanyjával és testvérével később a Szent István parkban, az egyik úgynevezett védett spanyol házban kapott menedéket több száz másik zsidó családdal együtt.
Édesapja magyar és spanyol állampolgár volt, így kerültek kapcsolatba Ángel Sanz Brizzel, a spanyol nagykövetség ügyvivőjével, akik kezdetben a Magyarországon élő spanyol származású szefárd zsidókat igyekezett megmenteni. Ahogy a borzalmak fokozódtak, a kör egyre bővült, végül több mint 5500 ember köszönhette neki az életét.
A diplomata több házat bérelt Budapesten, a befogadott embereknek védettséget jelentő menlevelet, útlevelet és élelmiszert is szerzett, ami akkor rendkívüli feladat volt. A védett épületeket még a nyilasok is tiszteletben tartották - mondta Dobos Erzsébet, Sanz Briz-szakértő, a madridi Centro Sefarad-Israel kulturális intézetben tartott szerdai kerekasztal-beszélgetésen.
Hozzátette: míg az olasz Giorgio Perlasca és a svéd Raul Wallenberg nevét mindenki ismeri, a velük közösen munkálkodó Sanz Brizről csak kevesen hallottak Magyarországon és Spanyolországban is.
Ez motiválta az Ángel Sanz Briz keresztútja című film rendezőjét. José Alejandro González Baztán az MTI-nek elmondta, hogy a spanyol iskolákban keveset tanítanak a II. világháborúról és a holokausztról. Ő maga is azután kezdett komolyan foglalkozni a témával, hogy megnézte a Schindler listája című filmet. Kutatásba kezdett és rátalált Ángel Sanz Briz nevére.
Felvette a kapcsolatot a férfi családjával, majd Budapestre utazott, ahol Dobos Erzsébet és Harsányi Iván történészek segítségével találkozott olyanokkal, akiket a spanyol diplomata mentett meg. Nem mindenki vállalta a szereplést, de akik végül igent mondtak, mind azért tették, hogy ne merüljön feledésbe mindaz, ami akkor történt - tette hozzá. A filmet egy évig forgatták Budapesten, Zaragozában, Madridban és Jeruzsálemben.
"Szerencsére Budapesten is léteztek hősök, magyarok és külföldiek, akik a belső értékeikre hallgattak és szembeszálltak az értelmetlen gyűlölettel. (...) Neki azokban az időkben olyan nagy bátorságra és kitartásra volt szüksége, mint még soha" - fogalmazott Győri Enikő madridi magyar nagykövet, hangsúlyozva, hogy reméli, a filmben bemutatott emberi példa segít emlékezni és egy békésebb, emberibb Európát és világot építeni.
Juan Carlos Sanz Briz, a spanyol diplomata fia felidézte, hogy édesapja számára az életek megmentése volt a legfontosabb és ezért cserébe semmit nem kért vagy várt. A spanyol kormánytól nem kapott világos utasításokat, így gyakorlatilag engedély nélkül, a saját belátása szerint cselekedett, miután látta, hogy mi történik körülötte.
Ángel Sanz Briz megkapta a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami, a Világ Igaza kitüntetést. Szülővárosában, Zaragozában utcát neveztek el róla, emlékét tábla őrzi Budapesten a Cervantes Intézet épületének falán.
Forrás: MTI
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése