A szabadság és a bezártság témáit járja körül a Frenák Pál Társulat Birdie című új darabja, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretében láthat először a közönség pénteken és szombaton a budapesti Művészetek Palotájában.
A társulat produkcióira jellemző módon a Birdie elkészítésekor is számos inspirációs forrásból merített Frenák Pál koreográfus és a táncosok - mondta el az MTI-nek Juhász Dóra, a társulat művészeti menedzsere. Ezek közé tartozik William Wharton amerikai író 1978-as Madárka (Birdy) című regénye, annak Alan Parker-féle filmes feldolgozása, amely nagyon közel áll a koreográfus szívéhez, valamint Raymond Depardon San Clemente című fekete-fehér dokumentumfilmje.
San Clemente szigetén egykor elmegyógyintézet működött - ez ma már luxusszálloda -, amelyben nagyon szabadon éltek a bentlakók, hiszen Velencéhez közeli kis sziget lévén nem volt értelme bezárni őket, így az ott élők a maguk módján egészen otthonosan és szabadon, saját világukban teljesen érthetően és logikusan léteztek, ez a társadalmon kívüli önazonosság és öntörvényűség lenyűgöző a filmben - mondta Juhász Dóra.
A Frenák Pált már régóta foglalkoztató repülés- és madármotívum, valamint a bezártság és a szabadság kérdése is visszaköszön a darabban. Ebben benne van némi életrajzi aspektus is: siket szülők gyermekeként a koreográfust az 1960-as években néhány évre egy Balatonhoz közeli gyermekotthonba küldték, így a bezártság és az elvágyódás élménye nagyon személyes tapasztalat. A személyes történet ellenére azonban a Birdie semmiképpen sem életrajzi darab vagy filmadaptáció. Mindezek csupán kiindulási alapot jelentettek a koreográfus és a táncosok számára, akik saját személyiségükkel, gondolataikkal alakították a produkciót.
A Frenák-előadásoknak mindig fontos meghatározó eleme a díszlet, amelynek olykor kifejezetten az a célja, hogy szó szerint kibillentse a táncosokat a megszokott rutinjukból. A társulat ezúttal a Tervhivatal építészcsoporttal dolgozott együtt, amelynek Logifaces nevű térbeli kirakós játékát használta fel az izgalmas színpadkép kialakításához.
"Ez alapvetően egy tömör betonból készült pici játék, amely nagyon sokféleképpen összerakható aszimmetrikus elemekből áll. Ennek a letisztultsága, játékossága, szabadsága, variálhatósága tetszett meg a társulatnak" - mondta a művészeti menedzser. Az apró játék egy 2,5 méter magas, alumíniumcsövekből álló rendszerként köszön vissza a színpadon. A kissé kalitka jellegű, monumentális absztrakt forma átjárható, a táncosok fel tudnak rá mászni, körbe tudják járni.
A darab ugyancsak meghatározó eleme a Berlinből érkezett, francia származású Norman Levy által jegyzett zenei világ. A 22 éves zeneszerző, aki most dolgozik először együtt a társulattal, de korábban már más hasonló produkcióban is közreműködött, a Frenák-előadásokra jellemző elektroakusztikus zenei világot teremtett, amely a csellista Kertész Endre által megszólaltatott klasszikus zenei etűdökkel ellenpontozódik.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Nemzeti Táncszínház, a Művészetek Palotája és a Frenák Pál Társulat együttműködésével létrejött darabot a bemutatót követően június 2-án láthatja ismét a közönség a Művészetek Palotájában. A produkció vidéki premierje a tervek szerint május végén lesz a veszprémi kortárs táncművészeti fesztiválon.
Forrás: MTI
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése