Helyszín és időpont: Budapest, Katona József Színház, október 18 - 20.
Ödön von Horváth A végítélet napja című műve drámai és morálfilozófiai mélységei mellett parádés szociotanulmányként és izgalmas krimiként is megállja a helyét.
Valószínűleg Dosztojevszkij óta nem pedzegette senki ennyire érzékletesen a bűn és bűnhődés témakörét.
A történet szerint egy vasúti váltóőr gondatlanságból elkövetett tömegszerencsétlenséget okoz, felmentik a felelősség alól, de a saját lelkiismeretével egyszerűen képtelen elszámolni, így marad az önmarcangolás, az álmatlan éjszakák, az olcsó tudatmódosítók és a szisztematikusan felépített elmebaj. Menet közben pedig egy felettébb nyomasztó társadalomrajz is felsejlik a képek mögül, ahol csupa kisstílű és számító karakter próbálja deklarálni a frankót, persze mindezt a maga értékrendje alapján. Hogy mi sül ki ebből, ahhoz nem is kell nagy képzelőerő; kis falusi apokalipszis, sírva röhögés és nagy tanulságok.
Valószínűleg Dosztojevszkij óta nem pedzegette senki ennyire érzékletesen a bűn és bűnhődés témakörét.
A történet szerint egy vasúti váltóőr gondatlanságból elkövetett tömegszerencsétlenséget okoz, felmentik a felelősség alól, de a saját lelkiismeretével egyszerűen képtelen elszámolni, így marad az önmarcangolás, az álmatlan éjszakák, az olcsó tudatmódosítók és a szisztematikusan felépített elmebaj. Menet közben pedig egy felettébb nyomasztó társadalomrajz is felsejlik a képek mögül, ahol csupa kisstílű és számító karakter próbálja deklarálni a frankót, persze mindezt a maga értékrendje alapján. Hogy mi sül ki ebből, ahhoz nem is kell nagy képzelőerő; kis falusi apokalipszis, sírva röhögés és nagy tanulságok.
