Vaszary János: A vörös bestia

Bemutató: 2013. november 29.
Újszínház, nagyszínpad

Nyár, Velence, napsütés, tenger, a Lidó finom homokja… és egy fiatal magyar bankár, aki itt akarja eljegyezni menyasszonyát annak családja jelenlétében. Ám az idilli állapot nem tart sokáig, váratlanul beüt a vörös mennykő egy szélvészként száguldó fiatal hölgy személyében… Minden fenekestül felfordul, s a szépreményű bankárból hirtelen szerencsétlen flótás lesz. De ki is ez a nő valójában? Mit akar? Miért akarja tönkretenni? Mikor hazudik, s mikor nem? A komikus helyzetek fergeteges iramban száguldanak a végkifejlet felé…

A vígjáték parádés szereposztásban kerül a nézők elé. A fiatal bankárt Kautzky Armand alakítja, a címadó vörös bestia szerepére Pikali Gerdát hívta meg az Újszínház.

Az előadásban láthatjuk még Jánosi Dávidot, Koncz Andreát, Vass Györgyöt, Incze Józsefet, Kökényessy Ágit, Nemes Wandát, Bicskey Lukácsot, Gregor Bernadettet, Nagy Zoltánt és Varga Ádámot.

A fergeteges félreértéseket, váratlan helyzeteket felvonultató, szórakoztató előadást Pozsgai Zsolt rendezi.


A VASZARYAK A TÖRTÉNELEM VIHARÁBAN

Mondhatnánk, hogy a Vaszary család és a családtagokhoz kötődő alkotások csaknem fél századon át indexen voltak.

Tudniillik az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945-ös listáját leszámítva, azóta hivatalosan, sajtótörvény hiányában nem is volt betiltva senki és semmi.
Se Karády Katalin, se Szeleczky Zita, se a Vaszary család, de még Wass Alberttől is csak egyetlen könyv, a Jönnek című.
A tiltást a hatalom aktivistái úgymond „szájhagyomány” útján intézték – méghozzá igen hatékonyan, hisz az említett alkotók műveit egyszerűen agyonhallgatták.

Mondhatnánk azt is, hogy a Vaszary család több tagja nyilas volt.
Mondhatnánk, de nem igaz.

Ugyanakkor tény, hogy Muráti Lili vállalt szerepet jobboldali filmekben, sőt férje, Vaszary János 1944-ben ott volt egy Szálasi által összehívott értekezleten.

De az is tény, hogy ugyanezen évben a Vaszary házaspár a tulajdonukban lévő színház pincéjében, a budapesti gettó tőszomszédságában zsidókat és francia hadifoglyokat rejtegetett.  
Ez utóbbiak közül Pierre Godefroy, később francia képviselő, ezt meg is írta könyvében, melyhez Illyés Gyula írt előszót.

A napokban volt kerek ötven esztendeje annak, hogy elhunyt Vaszary János, ezen évforduló emlékére tűzte színre az Újszínház A vörös bestia című korabeli sikerkomédiát.

Mintegy rehabilitálva az írót.

Ez azért is fontos, mert Vaszary 1941-44 között az Andrássy Színház tulajdonos-igazgatója volt.

Az Andrássy Színház mai neve: Újszínház…!!!!!!!

Vaszary János (1899-1963) színész volt, színigazgató, rendező, színműíró, Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse, Muráti Lili színművész férje.

Ők együtt a két világháború közötti vígjátékvilág talán legismertebb családja.

János jogászként indult, aztán színészként folytatta (Rákosi Szidi színésziskoláját látogatta), majd rendező és főrendező lett, majd utóbb színi igazgató.

Magyarországi élete során Vaszary Jánosnak ez volt a fénypontja: a könnyű műfaj avatott művelőjeként a társulat repertoárját főként hazai és külföldi vígjátékok, bohózatok és kabarék töltötték ki, persze rendezőként színre vitte saját műveit is (Ma éjjel szabad vagyok, A vörös bestia, Házasság, Angyalt vettem feleségül, Egy nap a világ, A pénz nem boldogít).

A főbb női szerepeket – ezen azért ne csodálkozzunk – előszeretettel osztotta családtagjaira, Piroska húgára, valamint feleségére, az ünnepelt színésznőre, Muráti Lilire, míg Gábor bátyja színdarabokat írt.
Társulatába meghívta a korszak jeles színészeit: Bilicsi Tivadart, Bulla Elmát, Latabár Kálmánt, Somogyvári Rudolfot és Turay Idát.
Az 1945-ös szovjet megszállás után letartóztatták, de sikerült megszöknie, majd az egész család emigrált Párizson át Spanyolországba.

A Vaszaryakról csaknem ötven esztendeig hallgatott mindenki: nemhivatalosan indexen voltak, úgy kezelték őket, mintha meg sem születtek volna.

Muráti Lili – emigrációja során – egy kisebb szerepet kapott a Doktor Zsivágó című, hatszoros Oscar-díjas amerikai-brit filmdrámában, amelyet a Nobel-díjat szovjet parancsra visszautasító Borisz Paszternák feketelistás műve alapján forgattak.

Ő 1990 után visszakapta magyar állampolgárságát, valamint életművéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje állami kitüntetést. Közel fél évszázad kihagyás után, 1994-ben a Karinthy Színház A nagymama című darabjában tért vissza újra magyar színpadra.

Megosztás a Google Pluson