A szélvihar is megenyhült a német fővárosban az európai filmek Oscarjának nevezett Európai Filmakadémia szombat esti díjkiosztó gáláján. Így is kijutott érzelmi viharokból pro és kontra a díjazásokat illetően.
Öt kategóriából négyben tarolt A nagy szépség, az olasz Paolo Sorrentino monumentális freskója a dekadens Rómáról, ami formális eleganciájával, esztétikai érzékiségével egyeseket lenyűgözött, másokból ellenérzést váltott ki. A legjobb európai film, rendező, Toni Servillo személyében színészi alakítás és vágó díját is elnyert alkotás egy regényíró egzisztenciális válságán keresztül mutatja be barokkos képekben a római felső tízezer vergődését. Szimbolikusan az európai kultúra sírját „ásta meg” a nápolyi rendező, aki a Marrakeshi filmfesztivál Martin Scorsese által elnökölt zsűrijének tagja éppen.
Paolo Sorrentino tüntetőleg távolmaradt Berlinből, a pletykák szerint még mindig azt sérelmezi, hogy az Il divo-A megfoghatatlan című filmjét az öt jelölés közül csupán egy kategóriában díjazta az Európai Filmakadémia. Az utóbbi években a végelgyengülés jeleit mutató olasz film idei győzelme emiatt felemásra sikeredett, mindamellett, hogy a nyolcvanöt esztendős Ennio Morriconét – aki ezúttal a Senki többet című Tornatore film zeneszerzőjeként utazott Berlinbe - standing ovation fogadta.
A papírforma szerint feltartóztathatatlan diadalmenetre számíthatott a cannes-i Aranypálma után Abdellatif Kechiche az Adéle életével. A rendező leginkább azt fájlalta, hogy címszereplőjét, Adele Exarchopoulost még csak jelölésre sem méltatta az EFA a legjobb európai színésznők között. A leszbikus szerelmet megrázó érzelmi hitelességgel dokumentáló alkotásra az Európai Filmakadémia 2900 tagja közül azért sem szavazhattak elegen, mert a legtöbb országban még nem mutatták be a filmet.
Értetlenségre adott okot, hogy Kelet- és Közép- Európa filmesei nem képviseltették magukat a válogatásban, vagy ha igen, akkor sem jutott az elismerésből az arra legmegfelelőbb személynek. Így esett ki például a díjazásból az Anyai szív című tavalyi Arany Medvét nyert román film kiváló színésznője, Luminita Gheorghiu. A film producere, Ada Solomon viszont megkapta az Eurimages díját. „ Kinyitja az emberek szemét a problémák látására”- szavakkal fogalmazta meg a producer a román filmes újhullám sikerének a titkát.
Az alkalmi sztárparádén nem vett részt az Anna Karenina két színésze, a West Enden éppen IV. Henriket alakító Jude Law és Keira Knightley csakúgy, mint A lehetetlen című cunami drámában remeklő Naomi Watts.
Ezzel szemben az öreg kontinens francia dívája, Catherine Deneuve és a spanyol mozi lovagja, Pedro Almodóvar hangsúlyos jelenléte felforrósította a kedélyeket. Az egyre hosszabb hajat, oldtimer frakkot viselő EFA elnök, alkalmi ceremóniamester Wim Wenders rajongástól elcsukló hangon sorolta A cherbourgi esernyők, az Iszonyat, a Mississippi szirénje sztárjának érdemeit. A királynőnek, istennőnek, a világ legszebb asszonyának szóló bókok hallatán néhány pillanatra felolvadt a jég az életműdíjban részesült Deneuve hűvös arcán.
A legjobb vígjáték kategóriában a Szeretők, utazók című légi bohózatával jelölt Almodóvar filmje népes csapatával zenés, táncos show műsort improvizált a gálát követő partin. Akár félresült poénnak is vehető, hogy az ibériai fantáziamester az egyik leggyengébb mozidarabjának „utóhatásaként” vehette át az európai hozzájárulás a világ filmművészetéhez díját. Pedro köszöntőbeszédét a spanyol nőknek címezte, akik a humorukkal, a szeretetükkel inspirálják, majd komorabb hangnemre váltott a jelenlegi spanyol kormány érzéketlenségét, a kultúra iránti közönyét bírálva.
Kristin Scott Thomas, Christopher Lambert és Diana Krüger díjátadó minőségükben az európai filmművészet sokszínűségét dícsérték. Agnieszka Holland rendező személyében új főtitkárt avatott az Európai Filmakadémia.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése