Wass Albertet a XX. századi irodalom amerikai emigrációján belül – akár jó, akár rossz értelemben – rendre a "legmagyarabb" íróként szokták emlegetni.
Természetesen a “magyar-magyarabb” és a “legmagyarabb” jelző csakis Wass Albert ellenségei számára értelmezhető.
A hajdani Erdélyi Szépmíves Céh egykor neves, egyebek közt Baumgarten-díjas alkotójával egyszerűen az a baj, hogy az emigrációs évek ellenére is megmaradt magyarnak.
Ugyanakkor A funtineli boszorkány című trilógiája a román irodalomtörténészek szerint is a legszebb havasi történet.
Nincsen ebben semmi szenzáció vagy ellentmondás, hacsak az nem, hogy Wass Albertet egyszerűen nem lehet megbélyegezni, elhallgatni, hiszen ő az egyik legnagyobb humanista írónk.
Az Újszínház által most bemutatandó A funtineli boszorkány című műve az egyik legismertebb (sok kiadást megért és több nyelvre lefordított) regénye.
Műfaja jellemzően reális elemekkel vegyített romantikus, meseszerű történet, amely – az író jelentősebb írásaihoz hasonlóan – most is szűkebb hazájába, Erdélybe kalauzolja az olvasóközönséget.
E mű 2005-ös Nagy Könyv elnevezésű televíziós játékban több évtizedes elhallgatása ellenére a 11. legnépszerűbb magyar olvasmánynak bizonyult – megelőzve több ismert Jókai és Mikszáth vagy épp Krúdy regényt.
Az eredeti trilógiának ötven szereplője van, s a műben fontos szerepet kap Erdély varázslatos világa. Természetesen a nagyszabású, összművészeti jellegű színházi előadás a díszletek között kevesebb szereplőt vonultat föl, mégis elő tudja varázsolja a mű eredeti szellemiségét.
Erre garancia a Kossuth-díjas rendező, Kerényi Imre személye, valamint az előadás koreográfusa, Román Sándor, aki a híres ExperiDance Együttes művészeti vezetője.
A címszereplő Nemes Wanda személyében a színház mintegy “valóságos boszorkányra” lelt, aki üde frissességével egyebek közt még egy fergeteges boszorkánytánccal is lenyűgözi a közönséget.
Természetesen e meseszerű, romantikus történet végére is nyitva marad az a meglepő kérdés, hogy Nuca tényleg valóságos boszorkány-e – vagy csak a véletlenek sorozata teszi azzá…
Wass
Albert
A
FUNTINELI BOSZORKÁNY
Színpadra
alkalmazta: Pozsgai Zsolt és Turcsány Péter
színpadi
játék két részben
Bemutató:
2015. február 13. 19.00
NUCA, fiatal lány Nemes Wanda
CIGÁNYASSZONY Timkó Eszter
TÓDERIK, Nuca nagyapja Koncz Gábor
GÁSPÁR, Nuca szerelme Jánosi Dávid
BANDILLA, a „prepetyítok” (hegyi
rablók) vezére Lux Ádám
FARKAS-MIRU, hegyi rabló Kautzky
Armand
DIMITRU, hegyi rabló Szarvas Attila
BIRTALAN, öregember Nagy Zoltán
JÓSZUP, férfi a faluból Incze József
TERKA, Jószup felesége Bordán Irén
MÁRTON, férfi a faluból Szakács
Tibor
SZŐRFÜLŰ, a kocsmáros ifj. Jászai
László
BÁRÓ, ötvenes férfi, a környék
birtokosa Szabó Sipos Barnabás
MITRU, a Báró embere Almási Sándor
KUPEC Vass György
CSENDŐR Tóth Tamás
MUZSIKUS Nagy Árpád
KISFIÚ Gebhardt Patrik/Prokópiusz
Gergely Ferenc
Ügyelő: Szántó Péter
Súgó: Túri Mária
Asszisztens: Szelőczey
Dóra
Zenei munkatárs:
Nemessányi Éva
Zenei vezető: Papp Gyula
Díszlet-és
jelmeztervező: Húros Annamária
Koreográfus: Román
Sándor
Rendező: KERÉNYI IMRE
"A sorsot nem
lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert."
Wass Albert, az amerikai
emigráció Magyarországon sokáig elhallgatott írója, a
rendszerváltás után vált igazán ismertté. Legnépszerűbb
sikerkönyve a háromkötetes, sok kiadást megélt, több nyelvre
fordított regénye, "A funtineli boszorkány”. Aki kicsit is
fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan
meseszerű történetben megtalálja a szépet.
Nuca, a megejtő
szépségű, veszedelmes havasi tündér-boszorkány lírai
történetét álmodja színpadra most Kerényi Imre rendező gazdag,
mozgalmas, látomásos és látványos formában, az Újszínház
társulatával.
Az előadás
támogatója: NKA
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése