Élete egyik legfontosabb döntésének tartja Füzi László József Attila-díjas író, a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztője, hogy 33 évvel ezelőtt csatlakozott az irodalmi műhelyhez. A főszerkesztőt 60. születésnapja alkalmából pénteken ünnepi esten köszöntik.
Füzi László az MTI-nek elmondta, hogy akkoriban, 1983-1984-ig a politika felé "küzdő arcot" mutatott a Forrás mellett több más folyóirat, így a Tiszatáj a Mozgó Világ és az Alföld is.
Határozott álláspontja, hogy "a nyolcvanas évek elején az irodalomban lezajlódott a rendszerváltás", minden olyan téma felmerült az irodalomban, ami később a rendszerváltás tájékán, így például a munkanélküliség, amelyet a nyolcvanas években még próbáltak elfedni, de ide tartoznak még a különböző társadalmi bajok és a határon túli magyarság kérdése is.
Mint mondta, akkoriban ugyan nem szervezkedtek, de fogadták a beérkező írásokat, bár a cenzúra működött. Felidézte, hogy
1980 februárjában Csoóri Sándor egy esszéjét pengével vágták ki a Forrásból és helyette 16 oldalt más írásokkal újra kellett nyomtatni, ezeket utólag ragasztották be a lapba. Füzi László meg is őrizte a Forrásnak ezt a számát, amelyben látható az utólagos beragasztást.
Az irodalmi folyóirat más lapszámai is sok támadást kaptak, a szárszói konferenciáról 1983-ban fontos számot jelentettek meg, "ami miatt rezgett a léc", azután pedig jött még a népfőiskola-szám 1984 decemberében. Felidézte, hogy a Szovjetunió állítólag jegyzékben tiltakozott a szárszói szám miatt, de a találkozóról való beszámoló "erkölcsi alapállás" volt, mert tudni akarták, mi történt ott. Abból is óriási botrány lett, amikor Nagy Gáspár költő Nagy Imre-verse megjelent a Forrásban.
Füzi László szerint ez a világ 1983-ban ért véget, amikor "szétverték" a Mozgó Világot, majd 1986-ban a Tiszatájt is, de ez már - mint megjegyezte - megkésett volt. Úgy véli, hogy az irodalom 1989-re magára maradt.
Füzi László a Sopron melletti Lövőn született, 1982 óta él Kecskeméten. Irodalomtörténészi kutatásainak középpontjában Németh László életének, munkásságának bemutatása áll. Az író 1989 óta a Forrás főszerkesztője, majd 2011-től a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. ügyvezetői feladatait is ellátja.
A kezdetekről elmondta, hogy szülőhelyén egy zárt világban éltek, nem nagyon tudták, hogy rajta kívül mi van, "ez a világ a középiskolás időszakomban Sopronig bővült".
"Azt láttuk, hogy van egy lenti világ és azt, hogy valahol a tévében van egy másik, egy fenti világ" - érzékeltette a megosztottságot. Szavai szerint egy módon lehetett abból a világból kilépni: olvasással és tanulással. A kíváncsiság, tanulni akarás az egész közegben benne volt, meg benne volt a hatvanas évek hite, hogy a világ jobb lesz - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: nem érezték akkor a politikai üzenetet és azt, hogy manipulálják őket, csak azt érezték, ha haladni akarnak, akkor tanulniuk kell. "Ez vitt el Szegedre, az egyetemre, ahol egy nyitott, érdekes világba kerültem" - jegyezte meg.
Szeged élete egyik fontos állomása lett, csoporttársai közül sokan lettek irodalmárok, de fölötte járt Zalán Tibor, Géczi János, akkor tért vissza Szegedre Baka István, látogatóba ment Markó Béla, később Szőcs Géza. "Beke György volt az első erdélyi író, akit megismertem" – elevenítette fel az első találkozást, majd megismerkedett Kányádi Sándorral és Sütő Andrással is.
"Belekerültem egy olyan világba, amely a teljes magyar irodalomra rálátást adott és gyakorlatilag a politikai világra is" - emlékezett vissza. Hozzátette: akkor már tudták, hogy figyelik őket és lehallgatják tanárukkal, Ilia Mihállyal folytatott beszélgetéseiket.
Mint mondta, büszkék voltak Ilia Mihályra, az érzelmi és erkölcsi azonosulás pedig egy percig sem engedte, hogy róla bárkinek, bármilyen információt adjanak - utalt a nehéz évekre Füzi László, amikor kétszer is próbálták beszervezni, de visszautasította.
Füzi László szerencsésnek nevezte, hogy a Forrás a rendszerváltáskor a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzathoz került, ahol az első elnök, Kőtörő Miklós partnerré vált és segítette őket.
Az, hogy a különböző alkotói műhelyek időközben Kecskemét városához kerültek és együtt működhetnek, az adott politikai vezetés támogatása nélkül nem történhetett volna meg – emlékeztetett a legújabb átalakulásra. Kiemelte: Kecskemétnek van kulturális atmoszférája, amelynek a Forrás részese és alakítója, ezért azt szeretné elérni, "hogy ami most itt együtt van, azt jól tudjuk működtetni".
Forrás: MTI
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése