Gyöngyösi Levente IV., Az Illés szekerén című szimfóniájának ősbemutatója nyitja szombaton azt a koncertet, amelyet Szörényi Levente 70. születésnapja tiszteletére tartanak a Zeneakadémián. A zeneszerző az MTI-nek mesélt vadonatúj művéről.
"Számomra az Illés-dalok nagyon magas művészi színvonalat jelentenek, ráadásul a Zeneakadémia is kedves számomra, hiszen itt volt a diplomakoncertem" - mondta Gyöngyösi Levente.
Mint kifejtette, a felkérést a szimfónia elkészítésére Rosta Máriától, a koncert megálmodójától, producerétől, a Zikkurat Kft. tulajdonosától kapta egy évvel ezelőtt. Kitért arra, hogy olyan komolyzenei művet vártak tőle, amely az Illés együttes dallamaira épül.
"A mű klasszikus értelemben vett szimfónia, viszont a tematikus gerincét, témáit a Szörényi-Bródy szerzemények részletei képezik. Az Illés szekerén négy tételből áll, az első fő témája az Oh, mondd című, 1965-ben megjelent szám refrénje, a Keresem a szót refrénje pedig promenádszerű, vissza-visszatérő motívum az egész szimfóniában. Felhasználtam az Eljöttél, a Légy jó kicsit hozzám, a Nekem oly mindegy, az Emlék M.-nek, a Gondolj néha rám, a Nehéz az út, a Sárga rózsa, az Amikor én még kissrác voltam, Az utcán, A Kati jött, a Még fáj minden csók és az Eltávozott nap dallamait is" - sorolta Gyöngyösi Levente.
A komponista elmondta, hogy a Szörényi-Bródy dalokból válogatva akár társadalomkritikai irányba, vagy a népzenei ihletettségű dalok felé is vihette volna a szimfóniát, hiszen ezek a vonalak is meglehetősen erősek az Illés-dalokban, ám végül a szerelmi tematikát választotta. Az Illés szekerénben egy szerelmespár kapcsolata húzódik végig: az I. tételben (Szerelem) még boldogok, a II., Magány című tételben már elhagyták a főhőst, aki a III.-ban, az Utazásban menekülni próbál a szerelem és kínzó gondolatai elől, aztán a IV., immár vokális tételben, a Hazatérésben, amely a leghosszabb, visszatekint fiatal korára, felidézi a találkozást a lánnyal, a vége pedig az újbóli beteljesülés.
"Vannak olyan dalok, amelyek nagyon hasonlítanak eredeti formájukra, mások erősen átalakultak. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezek a változások hogy fognak tetszeni Szörényi Leventének, aki szombaton a Zeneakadémián hallja először a szimfóniát" - mondta Gyöngyösi Levente.
Hozzátette: a formai szerkezet, amelyben az első három tétel egyfajta előzménye a negyediknek, amelyben az igazán fontos dolgok történnek, Beethoven IX. szimfóniája óta ismert metódus, "én is alkalmaztam az I. szimfóniámban, amelyet 2009-ben mutatott be a Budafoki Dohnányi Zenekar".
A zeneszerző felidézte, hogy az Illés együttes zenéje gyermek- és ifjúkora meghatározó élménye volt, "még az sincs kizárva, hogy a keresztnevemet is Szörényi Levente miatt kaptam a szüleimtől, aki nagyon szerették az Illést". Gyöngyösi Levente Kolozsvárott született, Erdélyben nőtt fel, "oda elég nehezen jutottak el akkoriban a magyar lemezek, de azért mégis: nálunk az Illés és a Fonográf felvételei ugyanúgy megvoltak, mint Bach Brandenburgi versenyei".
Megjegyezte, hogy az Illés albumai a mai napig nem vesztettek érdekességükből, a dallamok és a szövegek is remekül el vannak találva.
A szombati koncert, amelyet a 70. születésnapját április 26-án ünneplő Szörényi Levente tiszteletére rendeznek, Az Illés szekerén című 50 perces szimfóniával indul. Ezt követően Szörényi Levente Csodaszarvas című szvitjéből, majd az Elég volt című kóruskantátából hangzanak el részletek, végül Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperájából a temetési jelenet. Közreműködik a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Pasztircsák Polina, Feke Pál és Vadkerti Imre (ének). Vezényel: Kesselyák Gergely.
Az idén 40 éves Gyöngyösi Levente 1989-ben települt családjával Magyarországra, 1999-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakán. Első nagy sikere a Magyar Állami Operaház 2000. évi millenniumi operapályázatára írt, A gólyakalifa című, Babits Mihály nyomán Balla Zsófia szövegére írt kétfelvonásos operája volt. Az Illés szekerén a negyedik szimfóniája. Erkel Ferenc-díjas, Bartók-Pásztory-díjas.
Forrás: MTI
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése