A Külgazdasági és Külügyminisztérium olyan stratégiai ponttá válhat, amely a valóságos Magyarországot és magyar kultúrát képviseli külföldön. A most zajló átalakítás része a Balassi Intézet hálózatának betagozódása a külképviseleti rendszerbe - mondta az emberi erőforrások minisztere a Balassi Intézethez tartozó külföldi magyar intézetek igazgatóinak keddi budapesti találkozóján.
Balog Zoltán szerint a Balassi Intézet és a magyar külügyi diplomácia offenzívában van, új külképviseletek nyílnak, és például az átalakítások nyomán a tallinni magyar intézetre a korábbinál is komolyabb szerep hárul majd. Emelkedhet a magyar kulturális diplomácia költségvetése, és a forrásokat egységesítik. "A 21. század, a multimédia, a digitalizáció eszközeivel kell külföldön bemutatni a magyar kultúra értékeit" - hangsúlyozta.
A tárcavezető kiemelte: jól működik az a finanszírozási rendszer, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből is támogatnak kultúrdiplomáciai programokat. Példaként említette a budapesti horvát gimnázium fellépését Zágrábban, amelyet a nagy sikert követően a visszahívások nyomán újabbak követtek.
Balog Zoltán azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló néhány változás is azt szolgálja, hogy a magyar kultúra nemzetközi "önprezentációja" erősödjön.
"Létrehoztuk a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárságot, amelynek feladata a Magyarországon a különböző szakpolitikákban alkalmazott kreatív megoldások összegyűjtése és bemutatása külföldön. Az ösztöndíjasok Magyarországra csábításában már eddig is eredményes együttműködés zajlott" - szögezte le Balog Zoltán.
Úgy vélte, Magyarországnak a globalizációra és más problémákra adott válaszai sok esetben versenyképesek más országokéival. Megemlítette, hogy Franciaország közfoglalkoztatási programjaival hasonló lépéseket tett, mint Magyarország, Lengyelországban pedig sikerrel zajlott le a tankönyvellátás állami kézbe vétele.
Balog Zoltán kitért arra, hogy Magyarországon is tanulmányozásra érdemes a baseli Art Expo, a világ egyik legnagyobb művészeti vására. Hozzátette: az évtizedekkel ezelőtt egy zsidó származású magyar műkereskedő, László Károly által indított kiállítás nagyon sikeres rendezvény, Miamiban és Hongkongban is átvették és megrendezik.
Hatos Pál főigazgató a Balassi Intézet öt fő célkitűzéséről - a kulturális progresszióról, kulturális örökségünk védelméről, a magyar nyelvi kultúra ápolásáról, a mobilitásról, valamint a kapcsolatépítésről - beszélt és ismertette az elmúlt időszak ezeket szolgáló eredményeit. Mint mondta, a célkitűzésekhez a Balassi Intézet egységes országképe párosul.
A progresszió témakörében megemlítette a berlini Cinema Total sikerét, a pekingi magyar intézet megnyitását a Design Terminál brandjével. A kulturális örökség ápolásáról szólva Hatos Pál hangsúlyozta, hogy tavaly nagy sikerrel, 1,1 millió látogató mellett zajlott le Washingtonban a Smithsonian Folklife Festival, a világ legnagyobb népművészeti fesztiválja, amelynek díszvendége volt Magyarország. Hatos Pál szerint ez a siker az amerikai magyar közösségekre, valamint a magyar-amerikai kapcsolatokra egyaránt erősítő hatással van.
A főigazgató kitért a magyar nyelv népszerűsítése érdekében tett lépésekre, találkozókra, a külföldi tudományosságban való 90 éves magyar jelenlét további erősítését célzó rendezvényekre. Kiemelten szólt a Publishing Hungary Programról, amelynek keretében idén több mint negyven könyvfesztiválon vesznek részt a magyar irodalom képviselői Helsinkitől Belgrádon, Szófián és Moszkván keresztül Isztambulig. Hangsúlyozta a Balassi Intézet részvételét az európai uniós kulturális diplomáciában.
A Balassi Intézethez tartozó külföldi magyar intézményhálózat tagjai immár húsz ország 23 városában megtalálhatók. Az intézetek igazgatóinak budapesti találkozója idén a Rubik-év jegyében zajlik, A kocka el van vetve címmel a kreatív ipar és a kulturális diplomácia kapcsolatára koncentrál.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése