Országjáró Mátyás király ősbemutatója az Újszínházban.
Az 555-ös nem kerek szám ugyan, de van annyira misztikus, hogy okot adjon az ünneplésre: legnépszerűbb királyunkat a törökverő Hunyadi János kormányzó kisebbik fiát éppen ötszázötvenöt esztendeje, 1458-ban választották királlyá – a legenda szerint a Duna jegén.
Szinte hihetetlenül fiatal, legfeljebb ha kamaszkölyöknek mondhatnák, ám tény, hogy I. Mátyás akkor még mindössze 15 esztendős volt.
De semmiképp nem viselkedett gyermekként, ugyanis azonnal kezébe vette az ország irányítását, pedig nagybátyját (Szilágyi Örzsébet testvérét), Szilágyi Mihályt vele együtt öt évre kormányzónak nevezték ki – s mivel jogaival élni kívánt, tömlöcbe záratta.
Meseirodalmunkban egy nagy kötetnyi csakis a bölcs Mátyás királyról szól, aki jobbára álruhában járja az országot – így ismeri a népét, mint a tenyerét, s így bátran osztja az igazságot is.
Hogy melyik mese igaz s melyik nem, azt nem tudjuk.
Ne is firtassuk!
Mátyás volt az az uralkodó, aki legmélyebbre lopta be magát a nép lelkébe, pedig uralkodása – és ezért is fontos a misztikum! – szinte trónra kerülésének pillanatában mintegy magában hordozta a tragédiát.
A hollóról, az Arany János által is megénekelt „postásról” van szó, amelyik elvitte Szilágyi Örzsébet levelét oda, ahol fia raboskodott.
Ez a holló került bele Corvin Mátyás címerébe.
Márpedig a holló – halálmadár.
Mesélik, hogy Mátyás halála napját szinte mindenki előre tudta, nemcsak Beatrix királynő a feltételezhető gyilkosa, de még ellenfele, Frigyes német császár, sőt Miksa római király is.
Nem volt kivétel maga az áldozat sem, hisz megmondták neki a csillagok, márpedig Mátyás az asztrológiát Bonfinitől, a kitűnő matematikustól és csillagásztól, a király személyes történelemírójától tanulta.
Így igazán nem volt váratlan, hogy 1490 áprilisának elején Budáról hirtelen eltűntek a hollók, ám megjelentek a királyi temetkezések helyszínén, Fehérváron – jelezve a várható tragédiát, amely 6-án következett be.
Csupa-csupa misztikum…
S a történelem is ennek megfelelően alakult: utolsó szakrálisnak mondható királyunk halála után az ország jövője megrendült – előbb Dobzse László herdálta el a pompás reneszánsz világot, majd jött II. Lajos, akinek titokzatos halála Mohácsnál következett be.
Az Országjáró Mátyás király című zenés históriás játék nem a tragédiát, hanem az uralkodó néhány legendáját dolgozza fel: nagy királyunk Okos Botond kíséretében Magyarországon belül eljut ide is, oda is, egyebek közt szülővárosába. Kolozsvárra is…
Szőke István Atilla elsődrámás író-költő a történeteket versben fogalmazta meg.
Kökényessy Ági, a jól ismert színésznő is debütál: először jelentkezik egész estét betöltő darab rendezésével.
A színmű zenéjét Ökrös Csaba népzenész szerezte, akit Paganini után ma az „Ördög Hegedűsének” neveznek
Országjáró Mátyás király – zenés históriás játék kicsiknek és nagyoknak, ősbemutató az Újszínház Nagytermében: 2013. október 25. péntek 19.00
