Budapest - A Budavári Palota történetét mutatja be 1686-tól napjainkig a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) csütörtökön megnyílt új, állandó kiállítása.
A tárlat építészeti tervek, látképek, fényképek, az épületegyüttes egykori dekorációjának és berendezésének itt-ott megőrzött emlékei, valamint rekonstrukciós részletek segítségével eleveníti fel a palota változatos történetét a töröktől való, 1686-os visszafoglalástól egészen napjainkig.
Halász János kultúráért felelős államtitkár a megnyitón hangsúlyozta: egy múzeumnak ma egyszerre kell képviselnie a hagyományt, a történeti értékeket és nyitottnak lennie az állandó megújulásra, amelyhez elsősorban a vezetők áldozatvállalására és tenni akarására van szükség.
"A budai Vár és palota története szinte emblematikusan egybeforr a magyar történelemmel: építése és funkciói építészettörténeti és történelmi-politikatörténeti korszakok jelzői is egyidejűleg" - mutatott rá az államtitkár.
Bibó István művészettörténész a megnyitón rámutatott: ennek az állandó kiállításnak a megrendezése régóta esedékes volt. "Már a múlt század végén is evidencia volt, hogy szükség volna egy olyan állandó kiállításra, amely ugyanolyan szakmai alapossággal és részletességgel mutatná be a Budavári Palota történetének újkori szakaszát, mint ahogy a pinceszinten feltárt, középkori helyiségek kiállítása bemutatja az 1686 előtti időszak történetét".
Kiemelte: az ilyen átfogó, összefoglaló jellegű kiállítás elsősorban a nagyközönségnek szól, azonban a szaktudomány állása szerint a legkorszerűbb, egyben legstabilabb ismereteket kell összefoglalnia a nyitott kérdések árnyalt, de nem hosszan részletező jelzésével együtt.
A művészettörténész elmondta, hogy a bemutatóra a BTM számos műtárgyat és dokumentumot kapott kölcsön más gyűjteményekből, amelyek vagy összefüggnek a palota történetével, vagy annak átépítése, illetve a háborús pusztítások miatt innen szóródtak szét más múzeumokba. Így látható a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből néhány tervrajz mellett az a Hauszmann-kalapács, amelyet Ferenc József is használt az északi palotaszárny alapkőletételekor 1896-ban vagy a Nemzeti Galéria által kölcsönzött Benczúr-kép az emeleten.
Érdekesség még, hogy bécsi muzeológusok segítségével Németországban legyárttatták annak a selyemdamaszt anyagnak a pontos mását, amelyből a 19. századi falburkolatok és ülőbútorok huzatai készültek. Ezzel az anyaggal végezték el a kiállításban is látható, emeletei audiencia terem falrekonstrukcióját, valamint az itt bemutatott aranyozott karosszék és támlaszék restaurálását is.
A földszinten induló kiállítás háromdimenziós animációval érzékelteti a palota építési fázisait, valamint több helyen érintőképernyők, digitális képkeretek és múzeumpedagógiai állomások segítségével mutatja be az épület történetét a 19. század végéig. Az emeleten a 19-20. század fordulóján a historizmus idején jelentősen kibővített palotát mutatják be.
A csütörtöktől látogatható tárlat kurátorai Farbaky Péter, a BTM főigazgató-helyettese és Rostás Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése