Jelmeztervezőnek készült, azonban az élet a színházi menedzsment felé sodorta. Megalapította a Füge Produkciót és a Jurányi alkotóházat, emellett a Színháztörténeti Intézet pályázatíró munkatársa és a TÁP Színház produkciós vezetője.
Kulcsár Viktória egy folyton mosolygó narancssárga energiabomba, aki a pihenés szót távolról sem ismeri. Mi volt a nagy álmod, amikor színháztudomány szakra jelentkeztél?
Jelmeztervezőnek készültem, akartam is jelentkezni a Képzőre látványtervező szakra, de pont, mikor érettségiztem nem indult ilyen osztály. A szüleim viszont nem nagyon örültek, hogy akkor nem fogok felvételizni, hiszen hogy néz az ki, hogy a gyerek jeles bizonyítvánnyal nem tanul tovább. Aztán rátaláltam a színháztudomány szakra, ami annyira megtetszett, hogy végül ott ragadtam.
A jelmeztervezői álmoktól hogyan vezetett az utad a színházi menedzsment felé?
Az egyetemi képzés alatt az egyik baráti társasággal alapítottunk egy kis alternatív színházi társulatot, melynek előadásaihoz én készítettem a jelmezeket. Az évek során igyekeztünk szervezetformát ölteni, logót terveztünk, pályázatokat írtunk, s egyszer csak azt vettem észre, hogy a menedzsment rész annyira fontos ahhoz, hogy jelmezt tudjak tervezni, hogy egyre több energiával fordultam a terület felé.
Végül létrehoztál egy saját produkciós irodát, a FÜGÉt.
A Színháztörténeti Intézetben többek között pályázatírói, szervezetfejlesztési munkatársként dolgoztam, mikor megkeresett az egyik ismerősöm, hogy tudnék-e segíteni a TÁP Színháznak, mert nagy bajban vannak: nincs, aki megírja a működési pályázatukat. Elvállaltam, s végül én lettem a produkciós vezetőjük. Ezzel párhuzamosan csináltam az Ökosztüm projektet, mely kapcsán megismertem Szűcs Editet, aki szintén megkért, hogy segítsem a Természetes Vészek Kollektíva szervezését. Aztán jöttek újabb és újabb felkérések, melyeket már nem bírtam egyedül teljesíteni. Rájöttem, hogy szükség van egy olyan szervezetre, mely a csapatokat a produkciós munkában segítené.
Nem ér véget itt a történet, hiszen tavaly megnyitottad a Jurányi alkotóházat?
Amikor a FÜGE beindult és szinte egy brandként elsuhant mellettem, arra gondoltam, hogy nagyon szívesen látnám intézményesítve, a csapatokat egy tető alá hozva. A Jurányi a FÜGE megtestesülése: az addig különböző helyszíneken zajló munkák, események ma már egy térben tudnak összpontosulni.
Mit takar a Jurányi szép hosszú neve, a Produkciós Közösségi Inkubátorház?
Inkubátorház vagyunk, hiszen sok csapat itt éli a hétköznapi életét, s figyelünk arra, hogy nekik jó infrastrukturális és szellemi teret tudjunk biztosítani. Produkciós házként a gyártásra koncentrálunk, közösségi házként pedig igyekszünk olyan kulturális eseményeket – előadásokat, kiállításokat, szakmai beszélgetéseket – szervezni, melyek izgalmasak lehetnek a látogatóknak. A Jurányi a jó értelemben vett MŰVHÁZ posztmodern újratöltése.
Az idei évadban különböző színházi sorozatok indulnak útnak a házban.
A közösségi ház vonalán elindulva kitaláltunk négy olyan eseménysorozatot, amiért érdemes havonta ellátogatni a Jurányiba. Az Alternatív stand up egy érdekes kísérlet a Dumaszínházzal együttműködve: a stand up népszerű műfaját független színházi művészek meghívásával valósítjuk meg. A Művház színházi szitcom a Gondnokság alkotóitól, mely egy tipikus kisvárosi művelődési ház szellemiségét mutatja be humorosan, kiváló színészekkel. Kárpáti Péterék (Titkos Társulat) és Boross Martinék (Stereo Akt) pedig színházi improvizációs technikákkal megvalósuló esteket szerveznek Színházi jammelés és Színházi társasjáték címen, melyekhez minden alkalommal a házhoz kötődő társulatokból választanak alkotókat.
Október 29-én lesz 1 éves a Jurányi. Mit fogsz kívánni a szülinapi gyertya elfújásakor?
Ha lehet, maradjon minden így, és ne forduljanak rosszabbra a körülmények. Maximum a munka legyen kevesebb. (nevet)
Kulcsár Viktória egy folyton mosolygó narancssárga energiabomba, aki a pihenés szót távolról sem ismeri. Mi volt a nagy álmod, amikor színháztudomány szakra jelentkeztél?
Jelmeztervezőnek készültem, akartam is jelentkezni a Képzőre látványtervező szakra, de pont, mikor érettségiztem nem indult ilyen osztály. A szüleim viszont nem nagyon örültek, hogy akkor nem fogok felvételizni, hiszen hogy néz az ki, hogy a gyerek jeles bizonyítvánnyal nem tanul tovább. Aztán rátaláltam a színháztudomány szakra, ami annyira megtetszett, hogy végül ott ragadtam.
A jelmeztervezői álmoktól hogyan vezetett az utad a színházi menedzsment felé?
Az egyetemi képzés alatt az egyik baráti társasággal alapítottunk egy kis alternatív színházi társulatot, melynek előadásaihoz én készítettem a jelmezeket. Az évek során igyekeztünk szervezetformát ölteni, logót terveztünk, pályázatokat írtunk, s egyszer csak azt vettem észre, hogy a menedzsment rész annyira fontos ahhoz, hogy jelmezt tudjak tervezni, hogy egyre több energiával fordultam a terület felé.
Végül létrehoztál egy saját produkciós irodát, a FÜGÉt.
A Színháztörténeti Intézetben többek között pályázatírói, szervezetfejlesztési munkatársként dolgoztam, mikor megkeresett az egyik ismerősöm, hogy tudnék-e segíteni a TÁP Színháznak, mert nagy bajban vannak: nincs, aki megírja a működési pályázatukat. Elvállaltam, s végül én lettem a produkciós vezetőjük. Ezzel párhuzamosan csináltam az Ökosztüm projektet, mely kapcsán megismertem Szűcs Editet, aki szintén megkért, hogy segítsem a Természetes Vészek Kollektíva szervezését. Aztán jöttek újabb és újabb felkérések, melyeket már nem bírtam egyedül teljesíteni. Rájöttem, hogy szükség van egy olyan szervezetre, mely a csapatokat a produkciós munkában segítené.
Nem ér véget itt a történet, hiszen tavaly megnyitottad a Jurányi alkotóházat?
Amikor a FÜGE beindult és szinte egy brandként elsuhant mellettem, arra gondoltam, hogy nagyon szívesen látnám intézményesítve, a csapatokat egy tető alá hozva. A Jurányi a FÜGE megtestesülése: az addig különböző helyszíneken zajló munkák, események ma már egy térben tudnak összpontosulni.
Mit takar a Jurányi szép hosszú neve, a Produkciós Közösségi Inkubátorház?
Inkubátorház vagyunk, hiszen sok csapat itt éli a hétköznapi életét, s figyelünk arra, hogy nekik jó infrastrukturális és szellemi teret tudjunk biztosítani. Produkciós házként a gyártásra koncentrálunk, közösségi házként pedig igyekszünk olyan kulturális eseményeket – előadásokat, kiállításokat, szakmai beszélgetéseket – szervezni, melyek izgalmasak lehetnek a látogatóknak. A Jurányi a jó értelemben vett MŰVHÁZ posztmodern újratöltése.
Az idei évadban különböző színházi sorozatok indulnak útnak a házban.
A közösségi ház vonalán elindulva kitaláltunk négy olyan eseménysorozatot, amiért érdemes havonta ellátogatni a Jurányiba. Az Alternatív stand up egy érdekes kísérlet a Dumaszínházzal együttműködve: a stand up népszerű műfaját független színházi művészek meghívásával valósítjuk meg. A Művház színházi szitcom a Gondnokság alkotóitól, mely egy tipikus kisvárosi művelődési ház szellemiségét mutatja be humorosan, kiváló színészekkel. Kárpáti Péterék (Titkos Társulat) és Boross Martinék (Stereo Akt) pedig színházi improvizációs technikákkal megvalósuló esteket szerveznek Színházi jammelés és Színházi társasjáték címen, melyekhez minden alkalommal a házhoz kötődő társulatokból választanak alkotókat.
Október 29-én lesz 1 éves a Jurányi. Mit fogsz kívánni a szülinapi gyertya elfújásakor?
Ha lehet, maradjon minden így, és ne forduljanak rosszabbra a körülmények. Maximum a munka legyen kevesebb. (nevet)
